Ez végleg eldönti a 2014-es választást?

Az MNO szakértőket kérdezett az új kampányfinanszírozási törvény állampolgárokra, valamint a pártversenyre gyakorolt várható hatásairól.

Ugyanakkor, a kampányfinanszírozásról szóló törvény minden előnyét lenullázza az a tény, hogy a pártok várhatóan 2014-ben nem kapnak pénzt a működésükre. Így a 2014-es év nagy részében a legalapvetőbb funkciókra – irodák fenntartása, munkatársak fizetése, rendezvények szervezése – sem lesz pénzük azoknak a szervezeteknek, amelyek nem képesek illegális vagy szürke zónás forrásokhoz jutni – fejtette ki az elemző. Úgy látja, az éves pártfinanszírozás felfüggesztésével a Fidesz egyenlőtlen viszonyokat teremt a választások előtt, ráadásul ismét olyan lépést tesz, amely páratlan a demokratikus Európában. Magyarországon kívül ugyanis kizárólag Fehéroroszországban és Moldovában létezik az, hogy ne kapjanak pártok állami támogatást működésükre – tette hozzá Boros.

A Századvég elemzője szerint sokan arra számítanak, hogy az új pártfinanszírozási törvény polarizálni fogja az erőviszonyokat, de szerinte lényegesen nem fognak átalakulni azok. Magyarországon egy viszonylag stabil pártrendszer van, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek új belépők, de a politikai erőtér relatíve stabil, jól látható, hogy kik a bal- és jobboldali pártok, kik azok, akik komolyan vehetők, és kik azok, akik nem, és az emberek ez alapján fognak dönteni – vélekedett a politológus.

Lánczi úgy látja, a külföldről befogadható adományok körének szűkítése egy fontos biztosítéka a választási rendszernek, hogy csak azok gyakorolhassanak befolyást az eredményekre, akik választójoggal rendelkeznek. Így legálisan nem fordulhat elő, hogy külföldi lobbicsoportok pénzt tesznek valamelyik pártba, hogy így befolyásolják a későbbi törvényhozási munkát – tette hozzá a szakértő. A Századvég kutatója annak a véleményének is hangot adott, hogy a politikai piacra való belépés lehetősége tágul az új szabályozás következtében, de ettől nem várható nagy fordulat, és nem fogják az ismeretlen jelöltek elárasztani a szavazólapokat.

Boros szerint az új kampányfinanszírozási rendszer egyszerre erősíti az ellenzéki pártok összefogását, és gördít akadályokat elé. Mivel egy MSZP–Együtt 2014 közös lista – tehát egy szoros együttműködés – több pénzt eredményez, mint ha külön listán indulna a két párt, de koordináltan nem indítanának egymás ellen jelölteket, ezért a két párt pénzügyi érdeke a szorosabb összefogás. Ugyanakkor azáltal, hogy minden egyéni jelölt után meghatározott mértékű támogatást ad az állam, így nagy az esélye annak, hogy újabb és újabb jelöltek induljanak a különböző kis pártok színeiben, így megosztva a szavazatokat – vélekedett a Policy Solutions vezetője.

„A magyar állampolgárok hagyományosan passzívak a politikai erők finanszírozásában – ez egész Európában jellemző –, ezért tévedés azt hinni, hogy az állami párttámogatás csökkentése nagyobb állampolgári részvételt eredményez majd” – mondta Boros. A demokratikus verseny fenntartásához állami forrásokra van szükség, mely nem helyettesíthető sem állampolgári támogatásokkal, és főleg nem cégek támogatásaival – tette hozzá.