Vészjelzések a Velencei-tó partjáról: nem lehet tovább halogatni a vízpótlást

A Velencei-tó vízállásának folyamatos csökkenése már nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem a térség gazdaságát és jövőjét is meghatározó probléma – erről beszélt lapunknak Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere és Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség helyi kirendeltségvezetője. A településvezető szerint évek óta elmaradnak a szükséges beavatkozások, míg a szakember arra figyelmeztetett: ha nem születik hosszú távú megoldás, a Velencei-tó ökológiai állapota tovább romolhat, ami a turizmusra és a helyi vállalkozásokra is súlyos következményekkel járhat.

Fotó: Polyák AttilaPolyák Attila - M

Úgy véli, legalább ilyen fontos mulasztás, hogy a Dunából történő vízpótlás lehetőségét sem vizsgálták ki kellő alapossággal.

Én továbbra is azt gondolom, hogy kizárólag a Duna rendelkezik akkora vízkészlettel, amely hosszú távon képes lenne biztosítani a Velencei-tó vízpótlását. De még egy részletes megvalósíthatósági tanulmány sem készült arról, hogy ez mennyibe kerülne és hogyan lehetne kivitelezni

– szögezte le. A polgármester szerint a korábban emlegetett negyvenmilliárd forintos becslések sem megalapozottak.

„Hiába újítják fel a tározókat, ha nincs bennük víz”

A közbeszédben gyakran felmerül megoldásként a Pátkai- és a Zámolyi-víztározó rekonstrukciója.

Eötvös Pál Árpád azonban úgy véli, ez önmagában nem oldja meg a problémát.

Hiába kotorják ki, hiába újítják fel őket, ha egyszer nincs bennük víz. Víz nélkül ezek csak nagy gödrök maradnak

– jelentette ki a polgármester. Szerinte az ország egészét érintő kiszáradási folyamatok miatt a korábbi vízgazdálkodási szemlélet már nem tartható fenn.

– Már húsz évvel ezelőtt figyelmeztettek arra a szakemberek, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik. Az Alföldön méterekkel süllyedt a talajvízszint. A régi, pazarló vízgazdálkodást fel kell váltania egy vízmegtartásra épülő rendszernek – tette hozzá Eötvös Pál Árpád.

A turizmus még kitart

A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: Gárdony nem mondott le a turistákról. A város folyamatosan szervez rendezvényeket, koncerteket, fesztiválokat, és igyekszik olyan programokat kínálni, amelyek akkor is vonzóvá teszik a térséget, amikor a tó vízállása nem ideális.

Az elmúlt hetekben például nagyszabású koncertet rendeztek az Agárdi Popstrandon, emellett továbbra is népszerű a Velencei-tó körüli kerékpárút, amely családok ezreit vonzza minden évben. Dinnyésen a Várpark és Skanzen, a madárrezervátum, valamint a környék természeti értékei szintén fontos turisztikai célpontok.

Van mit megnézni a tónál akkor is, ha valaki éppen nem strandolni érkezik

 – fogalmazott.

Egyre súlyosabb ökológiai következmények

A tó állapotáról Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) helyi kirendeltségvezetője is részletesen beszélt. Szerinte a jelenlegi helyzet már messze túlmutat azon, hogy néhány centiméterrel alacsonyabb a vízszint.

2022-ben megdőlt a legalacsonyabb vízállási rekord. Idén pedig gyakorlatilag mindennap új negatív rekord születik

– mondta el a szakember, aki szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a tó sótartalma folyamatosan növekszik. A párolgás miatt egyre koncentráltabbá válik a víz, ami már az algavilág összetételében is jelentős változásokat okozott. Más algafajok jelentek meg, megváltozott a tó színe, ami hosszabb távon az egész ökológiai rendszer átalakulását vetíti előre.

Pálinkás Imre. Fotó: Polyák Attila/Magyar Nemzet

A Mohosz mérései szerint ugyanakkor a folyamat még visszafordítható lenne megfelelő vízpótlás esetén.

Minél magasabb a vízállás, annál kisebb a sótartalom. A tó gyakorlatilag hígulna

– jelentette ki Pálinkás. Elmondta, véleménye szerint a két felső víztározó csak akkor segíthetne, ha elegendő csapadék hullana.

Lehet tározót építeni, de ha nincs mit belevezetni, akkor ugyanott vagyunk

– tette hozzá a szakember. A horgászszövetség álláspontja szerint hosszú távon mesterséges vízpótlásra lesz szükség, a Mohosz továbbra is úgy gondolja, hogy a Duna lehet az egyetlen olyan vízforrás, amely képes lenne biztosítani a Velencei-tó jövőjét.

A Velencei-tóból akár tócsoport is lehet

A szakember egy újabb veszélyre is felhívta a figyelmet. Ha tovább csökken a vízszint, a sekély átjárók kiszáradhatnak, és a tó egyes részei elszigetelődhetnek egymástól.

Könnyen előfordulhat, hogy a Velencei-tóból tulajdonképpen több kisebb tó alakul ki

– emelte ki Pálinkás, aki szerint ez nemcsak a halállomány, hanem a teljes élővilág számára komoly veszélyt jelent. A Mohosz éppen ezért mostanra már kidolgozott egy haváriaforgatókönyvet arra az esetre, ha egyes vízterületek teljesen leválnának a főmederről, és szükségessé válna a mentőhalászat.

Pálinkás Imre szerint a tó környezetében élő védett fajok állapota is romlik. Ennek ékes példája, hogy több úszóláp degradációja megkezdődött, számos madárfaj elhagyta a tavat, miközben csak néhány gázlómadár jelent meg új lakóként.

A természetes vízszintingadozás része a tó életének. Az azonban nem természetes, hogy az extrém alacsony vízállás egyre gyakrabban ismétlődik

– jelentette ki a Mohosz kirendeltségvezetője. 

A negatív hírek is elriasztják a turistákat

A horgászok száma is jelentősen visszaesett. A szakember szerint sokakat már önmagában a folyamatos negatív hírek is távol tartanak.

Pedig vannak még jól horgászható partszakaszok, megfelelő a vízminőség, és halat is lehet fogni. De ha valaki csak azt olvassa, hogy kiszárad a tó, inkább máshová megy

– emelte ki a szakember, majd hangsúlyozta, a problémákat nem lehet elhallgatni. – A Velencei-tavat nem lehet egyszerűen magára hagyni. Az ember évtizedek óta alakítja a tó életét, ezért felelőssége is van abban, hogy megőrizze. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e hosszú távú vízpótlásra, hanem az, hogy mikor születik meg végre az erről szóló döntés.

A tóparton élők körében egyre nagyobb a bizonytalanság. Sokan attól tartanak, hogy ha a vízszint tovább csökken, a Velencei-tó fokozatosan elveszítheti azt a vonzerejét, amely évtizedeken át meghatározta a térség életét. A helyi vállalkozók a visszaeső vendégforgalom miatt aggódnak, az ingatlantulajdonosok pedig attól félnek, hogy a tó állapotának romlása hosszabb távon az ingatlanok értékére is kedvezőtlen hatással lehet. Többen úgy látják, a jelenlegi helyzet már túlmutat egy átmeneti aszályos időszakon, ezért mielőbbi, hosszú távú megoldásra lenne szükség a tó vízpótlásának biztosítására.