Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: a Horn-kormány idején az áram, a gáz-, a víz és a kommunális szolgáltatókat eladták külföldi tulajdoni többségben lévő cégeknek. Akkor nyolcszázalékos garantált profitot biztosítottak nekik, de ezek a cégek ennél sokkal több haszonra tettek szert, amit kivittek az országból, Magyarország pedig ennek következtében bekerült a vásárlóparitáson mérve Európa három legdrágább rezsijű országai közé.
Hangsúlyozta, törvény van arra, hogy 2013. június végéig 10 százalékkal csökkennek majd a víz- és csatornadíjak, továbbá a kéményseprési és a szennyvízszippantási díjak. További rezsicsökkentő intézkedéseket is hoz majd a kormány az eddigi tíz százalékon túlmenően a tervek szerint a villany- és a gázszolgáltatás terén, ezzel együtt azonban a szolgáltató cégek a rezsicsökkentés miatt nem mennek tönkre – tette hozzá.
Fodor Csaba politológus, a Nézőpont Intézet munkatársa közölte: a magyar kormány unortodox válságkezelést folytat, nem megszorításra alapoz, és tekintettel van arra, hogy társadalmi jelenségeket orvosolni kell. A bankadó, a telefonadó és a multinacionális cégekre kivetett adók meglehetősen sok érdeksérelmet okoztak a külföldi vállalatoknak, amelyeknek erős lobbitevékenységük van az EU-ban – állapította meg.
Kitért arra is, hogy jelenleg az EU-val folytatott vita abban áll, hogy az Európai Parlament milyen alapon szól bele a tagállami alkotmányozás folyamatába, és milyen jogon folytat stílusvitát a jogszabály-módosítások tekintetében. Úgy látja, a baloldalnak ugyanakkor egyetlen eszköze a külföldi szövetségesekhez való fordulás, de a kormánypártok nem a külföldi kritikák miatt veszítették el támogatottságuk egy részét, 2013 elején pedig megszűnt a Fidesz támogatottságának csökkenése.
Megállapította, hogy a baloldal súlyos identitásválságban van, „nem tudják ki a vezetőjük, nincs programjuk”, és ellenzik az egyébként jórészt baloldali színezetű jelenlegi kormányzati lépéseket.
