A teljes energiaszektort nézve a magyar vállalatok 1995-ös külföldi kézbe adása óta a cégek 1095 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el. A rezsicsökkentésnek nem az volt a célja, hogy ne érjenek el profitot, hanem hogy a magyar családok jussanak segítséghez a magasak a költségek miatt. Fontos volt, hogy a segítség ne közpénzen történjen – mondta el Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című reggeli műsorában.
Németh hozzátette: „óriási hibát” követett el a Horn–Kuncze kormány 1995-ben, amikor „hat nap alatt privatizálta a teljes energiaszektort” és olyan szerződéseket kötött, amelyben biztosította a nyereséget a cégek számára. Így a családokkal szemben a nagyvállalatokat, bankokat segítette. A szolgáltatók áremelési kéréseit a 2002 és 2010 közötti kormányok 15-ször hagyták jóvá, a háztartási gáz ára a háromszorosára, a villany költsége pedig kétszeresére emelkedett – mondta a politikus.
„Ennek a világnak azonban vége”, a közszolgáltatási rendszerben „nincs keresnivalója a magántőkének, többségi tulajdont kell szereznie a közösségi tulajdonnak”, hogy a magyar családok állni tudják a költségeket. A rezsicsökkentés folytatódik: az energiaszektorban októberben új mérséklési eljárás várható – hangsúlyozta fideszes politikus.
Németh szerint Magyarország ellen nem túlzottdeficit-eljárás, hanem „rezsicsökkentés-eljárás” zajlik, hiszen a költségvetési hiány az uniós igény alatt található, ám a külföldi nagyvállalatoknak csökkent a profitja, amelyből „széles körben eltartanak másokat is”.
Ismert, január 1-jétől 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és az eddigi intézkedések folytatásaként további rezsicsökkentésre lehet számítani például a háztartási PB-gáz-palackoknál, a hulladékszállításnál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a kéményseprésnél is. A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette és mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal.
