– Közel másfél éve tölti be a nemzeti fejlesztési tárca élén a miniszteri posztot. Hogyan értékeli a minisztérium működése szempontjából ezt az időszakot?
– Nem volt könnyű dolga a minisztériumnak. A tárca működése hatalmas területet fed le, és a feladataink közül majdnem mindegyikre elmondható, hogy könnyebb lett volna a dolgunk, ha olyan költségvetési kerettel rendelkezünk, amelyik több lehetőséget ad nekünk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak úgy kellett végeznie a munkáját, hogy a szűkös források mellett is képesek legyünk az eredmények felmutatására.
– Ez azt jelenti, hogy bővíteni kellene a tárca mozgásterét? Vagyis több pénzre lenne szükségük?
– Mutassanak nekem olyan minisztert, aki nem szeretne bővebb anyagi mozgásteret! Az ország pénzügyi helyzetét tekintve nekünk azonban a meglévő lehetőségekből kell gazdálkodnunk. Minden lehetséges módot kihasználva, apró lépésekkel haladtunk és haladunk előre. Olyan törvények születtek, amelyek olyan korábbi hiányosságokat pótoltak, mint például a közösségi közlekedés szabályozása. Továbbá teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a minisztériumtól elvártak: ezek közül is a legfontosabb a rezsicsökkentés előkészítése.
– Több helyről lehet hallani, hogy összességében 30 százalékos rezsicsökkentés elérése lenne a cél, legalábbis az energiaszámláknál. Kigazdálkodható ez a szolgáltató cégeknél?
– Meg fogjuk oldani a mostaninál is nagyobb rezsicsökkentés elérését. A szolgáltatókkal folytatott beszélgetéseken rendre előjön, hogy ők a tartalékaik végére értek, nem tudnak további terheket elviselni. Én ezt mindig kétkedéssel fogadom, mert azt gondolom, hogy az elmúlt évek során ezek a cégek komoly kiváltságokra tettek szert. Nemrégiben megnéztem az egyik energiaszolgáltató éves beszámolóját, amelyben azt láttam, hogy miközben veszteséget könyveltek el tavaly, az előző évekhez hasonlóan most is több milliárd forintos osztalékot vittek ki az országból. A magyarázat szerint ennek a forrását az eredménytartalékból fedezték. Ha ők úgy gondolnák, hogy hosszú távon szeretnének ezen a piacon maradni, és támogatnák a kormány törekvéseit, akkor mondjuk két évet kihagyhatnának az osztalékfizetésben. Az adott szolgáltatónál azt tapasztaltam, hogy a könyvelésében bőven maradt még eredménytartalék, tehát a következő években még mindig lenne mihez nyúlniuk. Az természetesen már egy vezetői döntés kérdése, hogy a külföldi anyavállalatok hajlandók-e velünk ilyen mértékben együttműködni.
A kéményseprés díjának csökkentéséről is döntött a kormány, a módosítás az egy egységnyi munkaráfordításra figyelembe vehető legmagasabb, 4000 forintos összeget ötven százalékkal, 2000 forintra mérsékli – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) május 17-én. A szennyvízszippantásért is tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni.
Októberben újabb rezsicsökkentési lépések várhatók – közölte korábban Németh Szilárd. A politikus arról is beszélt, hogy Magyarország ellen nem túlzottdeficit-eljárás, hanem „rezsicsökkentés-eljárás” zajlik, hiszen a költségvetési hiány az uniós igény alatt található, ám a külföldi nagyvállalatoknak csökkent a profitja, amelyből „széles körben eltartanak másokat is”.
Ismert, január 1-jétől 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és az eddigi intézkedések folytatásaként további rezsicsökkentésre lehet számítani például a háztartási PB-gáz-palackoknál, a hulladékszállításnál, és a víz- és csatornadíjaknál. A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette és mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal.
– Felkészültek arra, hogy a hazai energiaszolgáltató cégekbe befektető társaságok közül egyesek kivonulhatnak Magyarországról?
– Igen. Ugyanakkor alapelvként rögzítettük, hogy nem cél a külföldi társaságok kivonulása. De ha a tulajdonosok olyan döntést hoznak, hogy ilyen formában nem kívánnak velünk együttműködni, akkor készek vagyunk velük tárgyalni.
– Szavaiból azt vesszük ki, hogy lát még lehetőséget további rezsicsökkentésre az energiaáraknál is.
– Ez így van. Amit elhatároztunk a rezsicsökkentésnél, annak a fedezete rendelkezésre áll a rendszerben. Ma biztosnak azt látjuk, hogy további tízszázalékos mérséklés következik a gáz és az áram lakossági árában, de folyik annak a vizsgálata is, hogy miképp lehet ebből továbblépni. A nagyobbik kormánypárt szokásos őszi frakcióülésén ez a kérdés minden bizonnyal napirendre kerül.
– Mennyire sikerülhet egységes árcsökkentést elérni a vízszolgáltatás és a hulladékszállítás esetében, ahol jelenleg meglehetősen szerteágazók a díjak?
– Első lépcsőként azt tűztük ki magunk elé, hogy mindenkinek tíz százalékkal kevesebbe kerüljenek ezek a közszolgáltatások. Kezdetben biztosan nem tudjuk megoldani azt, hogy kompenzálni lehessen a települések közti eltéréseket, de a későbbiekben erre törekszünk.
– Lehetségesnek tartja, hogy akár harminc százalék feletti mértékben is csökkenjen a rezsi?
– Most úgy látom, hogy a harminc százalékot el lehet érni, de ehhez azért további döntések is szükségesek. Az energiadíjak tekintetében sok minden múlik azon is, hogy ha le tudunk ülni tárgyalni a gázárakról az orosz partnerekkel, milyen kompromisszumokat tudunk kötni velük.
– Van még árcsökkentésre tartalék az ön információi szerint az oroszokkal közösen aláírt hosszú távú gázszállítási szerződésben is?
– Igen, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a környező országok – például Románia, vagy akár Bulgária – már túljutottak az ártárgyaláson, és jelentős csökkenést tudtak elérni a szállítási díjakban. Úgy tűnik, hogy a hangulat kedvező ahhoz, hogy mi is leszoríthassuk a földgáz árát a térségbeli országok szintjére. Egyelőre azonban csak tapogatózások történtek.
– A hosszú távú szerződésen kívül milyen lehetőség volna még arra, hogy az E.ON-tól vásárolt hazai leánycégek, gázipari eszközök kivehessék a részüket a rezsicsökkentésből?
– Egy biztos: nem kívánunk semmilyen résztulajdont átadni ezekből a megszerzett javakból. Együttműködésre viszont van lehetőség. A gáztárolókról például tudjuk, hogy azok érdekesek az orosz félnek, de ott egy bértárolási megoldás kialakítása lenne az érdekünk.
– Számíthatunk még az állami jelenlét további erősítésére az energiaszektorban?
– Igen, minden lehetőséget szeretnénk kihasználni annak érdekében, hogy az energiapiacon mi rakhassuk össze azt a mozaikot, amivel a leghatékonyabb lehet a működés.
Dékány Lóránt - Nánási Tamás
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
