– Közel másfél éve tölti be a nemzeti fejlesztési tárca élén a miniszteri posztot. Hogyan értékeli a minisztérium működése szempontjából ezt az időszakot?
– Nem volt könnyű dolga a minisztériumnak. A tárca működése hatalmas területet fed le, és a feladataink közül majdnem mindegyikre elmondható, hogy könnyebb lett volna a dolgunk, ha olyan költségvetési kerettel rendelkezünk, amelyik több lehetőséget ad nekünk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak úgy kellett végeznie a munkáját, hogy a szűkös források mellett is képesek legyünk az eredmények felmutatására.
– Ez azt jelenti, hogy bővíteni kellene a tárca mozgásterét? Vagyis több pénzre lenne szükségük?
– Mutassanak nekem olyan minisztert, aki nem szeretne bővebb anyagi mozgásteret! Az ország pénzügyi helyzetét tekintve nekünk azonban a meglévő lehetőségekből kell gazdálkodnunk. Minden lehetséges módot kihasználva, apró lépésekkel haladtunk és haladunk előre. Olyan törvények születtek, amelyek olyan korábbi hiányosságokat pótoltak, mint például a közösségi közlekedés szabályozása. Továbbá teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a minisztériumtól elvártak: ezek közül is a legfontosabb a rezsicsökkentés előkészítése.
– Több helyről lehet hallani, hogy összességében 30 százalékos rezsicsökkentés elérése lenne a cél, legalábbis az energiaszámláknál. Kigazdálkodható ez a szolgáltató cégeknél?
– Meg fogjuk oldani a mostaninál is nagyobb rezsicsökkentés elérését. A szolgáltatókkal folytatott beszélgetéseken rendre előjön, hogy ők a tartalékaik végére értek, nem tudnak további terheket elviselni. Én ezt mindig kétkedéssel fogadom, mert azt gondolom, hogy az elmúlt évek során ezek a cégek komoly kiváltságokra tettek szert. Nemrégiben megnéztem az egyik energiaszolgáltató éves beszámolóját, amelyben azt láttam, hogy miközben veszteséget könyveltek el tavaly, az előző évekhez hasonlóan most is több milliárd forintos osztalékot vittek ki az országból. A magyarázat szerint ennek a forrását az eredménytartalékból fedezték. Ha ők úgy gondolnák, hogy hosszú távon szeretnének ezen a piacon maradni, és támogatnák a kormány törekvéseit, akkor mondjuk két évet kihagyhatnának az osztalékfizetésben. Az adott szolgáltatónál azt tapasztaltam, hogy a könyvelésében bőven maradt még eredménytartalék, tehát a következő években még mindig lenne mihez nyúlniuk. Az természetesen már egy vezetői döntés kérdése, hogy a külföldi anyavállalatok hajlandók-e velünk ilyen mértékben együttműködni.