Ráadásul a rendezvénysorozat olyan korszakban kezdődött, amikor a feladat az volt, hogy össze kell rendezni a keresztény-nemzeti tábort, másrészt be kellett bizonyítani, hogy nem igaz, amit Hornék mondanak, hogy a politika a profik dolga. „A kormányzás lehet, de a politika mindannyiunké. Ezt kellett bebizonyítani 1997-ben” – idézte fel Orbán Viktor a KÉSZ 200. kerekasztalán elmondott előadása bevezetőjében.
Hozzátette: ez a ma természetes gondolat akkor igazi forradalomnak számított. Az 1998-as meglepő választási győzelem nem jött volna létre a keresztény értelmiségiek összejövetelei nélkül. Ez volt a siker záloga – emelte ki a kormányfő.
„Antall József egyszer azt mondta, hogy kamikaze kormányt alakított. 1998-ban eldöntöttem, hogy én nem fogok, mert az nem biztat jó végkifejlettel: a végén a vereség vagy a megsemmisülés áll – fogalmazott Orbán Viktor. – Mi nem keresztény kamikazék vagyunk, hanem sikeres állampolgárok.”
Amikor 1998-ban azzal a feladattal szembesült, hogy kormányt kell alakítani, sikeres kabinetet akart. A jelenlegi ciklusban 25 olyan dolgot ért el miniszterelnökként, amire feltétlenül büszke: említette egyebek mellett a rezsicsökkentést, a nyugdíjak reálértékének emelését, a minimálbér emelését, az országgyűlési képviselők számának megfelezését, a szülés után visszatérő anyák munkavállalásának segítését, a munkahelyvédelmi akciótervet, az újra hároméves gyest, az államadósság csökkentését, a hiány mértékének leszorítását, a családi adózást, a horribilis végkielégitések megadóztatását, az Erzsébet-programot, az őstermelők támogatását, a három csapás törvényét, az önkormányzati adósság átvállalását, a devizahitelesek megsegítését, a magyar föld védelmét és az uniós költségvetésből nyert 51 ezer forinttal nagyobb fejkvótát a 2014 és 2020 közti költségvetési időszakra.
„Lehet vitatkozni, hogy ez kevés vagy sok, de hogy nem csináltunk volna semmit, azt nem lehet a fejünkhöz vágni” – hívta fel a figyelmet Orbán. Az általa felolvasott 25 pontra utalva hozzátette: „egy fideszes kereszténydemokratának ezekből elég lenne öt pont is, de ha meg akarjuk nyerni az előttünk álló éveket, több kell”.
„Keresztény értelmiségiként érdekel minket a dolgok mögöttes tartalma is – folytatta –, így írtam egy beszédet. Ez egy töredékes beszéd, május 29-én lesz három éve, hogy megalakult a kormány, addig kell végleges formába hozni majd. Azokra a kérdésekre, hogy milyen rendezőelv áll a kabinet lépései mögött, azonban így is választ lehet adni.” Arról, hogy mi a különbség egy keresztény és nem keresztény politikus között, azt mondta: előbbi négyévente, utóbbi naponta kell számot adjon munkájáról. „Keresztény politikus alatt nem valami humánus elvekhez való ragaszkodást értünk, hanem számadást Isten előtt.”
„A pénzügyi és gazdasági váláságban fel kellett tennünk az a kérdést, mit örököltünk. Két választási lehetőségünk volt, megvárjuk, míg a problémákat más megoldja, vagy megpróbáljuk megtalálni a cselekvés lehetséges útját. Mi a cselekvést választottuk” – utalt a kabinet 2010-től napjainkig elvégzett munkájára a kormányfő.
Elmondta, Magyarország számára a hit, a bizalom azt jelentette, hogy lehetséges egyszerre csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt és a fogyasztói árakat, valamint meg lehet nyerni a harcot Brüsszelben. Rámutatott: a számok alapján még ebben az évben beindulhat a gazdasági növekedés, ami mutatja, töretlen a bizalom. Példaként Orbán Viktor ismertette az aktuális számadatokat: „ma 98 431-gyel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a mai napon közmunkán 201 721 ember vett részt.”
Orbán Viktor kiemelte, a kormány politikájának újszerűsége szempontjából a családok pénzügyi helyzetének javítása is fontos dolog volt. „A rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek kimentésével azt szerettük volna elérni, hogy a magyar családok pénztárcájában több maradjon; 300 ezer devizahiteles család helyzete jelentősen javult. Ez volt a célunk a minibálbér megemelésével is – amely el fogja érni nemsokára a 100 ezer forintot –, és a nyugdíjak reálértékének emelkedése is ide tartozik.”
Amikor a kormány hivatalba lépett, nem másoknál kilincselve akarta kiemelni az országot a válságból, ez az önbecsülés miatt nagyon jelentős – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az önbecsülés nemcsak az embereknek, hanem a nemzeteknek is fontos. Mindenkinek hozzá kell járulnia a válság elleni küzdelemhez, a politikusoktól a multinacionális cégekig. Egy erős középosztály megerősítését szolgálták a kormány lépései – közölte.
Hazánk – mint mondta – jobban teljesít, de még nem elég jól. Mikor fog jól teljesíteni? – tette fel a kérdést. „Akkor, amikor mindenki képes arra, hogy a családját saját munkájából eltartsa.” Felidézte, három éve, a gazdasági válság közepén kemény küzdelem indult. Az eltelt időszakban az ország példátlan teljesítményt nyújtott, s mára a nemzetközi pénzpiacról képes finanszírozni magát.
Orbán azt mondta, bár Magyarország 2008-ban beleesett egy segélyprogramba, mára egyetlen európai országként kijött belőle, ráadásul a leglényegesebb mutatókat tekintve jobb képességre volt képes, mint Európa legtöbb országa – példaként az exportot, az államadósság és a hiány csökkentését említette egyebek között. Ezért úgy véli, az unió jóslásai a televíziós jósdák hitelességével egyenértékűek, mégis ezen múlik, hogy megszüntetik e hazánk ellen a kötelezettségszegési eljárást.
„Ebben az évben, nézzék meg, lesz gazdasági növekedés, 1 százalék körüli, aztán tovább fog bővülni, s a választás előtt előállhat az a helyzet, hogy a régióban a magyar gazdaság fog a legjobban növekedni. Minden mutató, amellyel mérnek minket, a baloldal legnagyobb bosszúságára a legjobb minálunk lesz” – mondta.
„Több gyermek jött világra, senki sem tudja, pontosan mi ennek az oka, talán ez egy jele annak, hogy az életkedv és a jövőbe vetett bizalom visszatér az emberekbe. Azért, hogy a magyarok ne mondjanak le a tervezett második, harmadik gyerekről, ezt intézkedéseivel segítheti a kormány – fejtette ki a miniszterelnök. – Ha beindul a gazdasági növekedés, demográfiai programot is meg fogunk indítani, hogy a fiatalok több gyermeket vállaljanak.”
„Itt van egy válságtól meggyötört, kudarcokat szenvedő Európai Unió és egy jól teljesítő Magyarország. Miért nem kérnek ebből az unióban? Sikertörténet helyett a fekete bárány szerepét akarják ránk erőltetni. Európa fúj ránk, szálkának számítunk majd az európai elit szemében a következő időkben is – fogalmazott a miniszterelnök. – A vita középpontjában a család áll. Nyugatról azt mondták, a család fogalmának értelmezése ellentétes a modern európai fejlődéssel. Mi lesz a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, amíg minden és annak ellenkezője is belefér? A mi álláspontunk sziklaszilárd, egy négyezer éves szokást nem adunk fel. Nem nekünk kell magyarázkodnunk az alkotmányban a család fogalmáról leírtak miatt, hanem a minket bírálóknak.”
Egy teoretikus a család kapcsán korábban azt hirdette, túl kell rajta lépni, mert nem választhatjuk meg magunknak a családtagokat. „Érdekes gondolat, akik így érvelnek, azok pont arról feledkeznek meg, hogy magukat sem ők választották meg, az ember saját magát sem választhatja meg” – emelte ki a miniszterelnök.
Orbán hangsúlyozta: a családban pont az a vonzerő, hogy testvérinket, utódainkat nem mi választjuk. Beszédében úgy fogalmazott, „a család ezért minden életképes társadalom erőforrása; aki azt hiszi, választhat a hullámok között, meg fog fulladni. Európa ezt nem érti, ezért fuldoklik a válságban.”
A kormányfő utalt rá, hogy Európa képtelen saját biológiai fenntartására, „elfogy az energia, majd jön a válság”. A krízis válság lett, s a jövőbeni tartalékok felemésztéséhez vezet – tette hozzá. „Mi ellentétes felfogást képviselünk, egy munkaközpontú társadalmat.”
Nem lehet folytatni Orbán szerint azt, amit eddig tett Európa, a válság utáni unió nem is lesz többé olyan, mint eddig volt. Félreértés szerinte, ha valaki azt gondolja, visszatérhetünk ahhoz az élethez, ami a válság előtt volt. „Egy dolgot biztosan mondhatok, akármilyen is lesz az európai világ, az csak a családra épülhet. Aki a családot támadja, a jövőt dobja ki az ablakon” – szögezte le.
Úgy látja, bármilyen jól is működjön a kabinet, a kormányzati teljesítmény nem lesz elég a választási győzelemhez, „még az ellenfeleink is elismerték, hogy 2002 előtt jól kormányoztunk”. Szerinte ezt le kell tudni fordítani politikai teljesítményre, ami azt jelenti, hogy a munkát át kell tudni fordítani arra a huszon-egynéhány pontra, amit elmondott beszéde elején. „Ha ezt nem tesszük meg, nem fogjuk megnyerni a választásokat.”
„Bátorság kell ehhez, odamenni az emberekhez, elmondani, hogy tartani kell az irányt” – tette egyértelművé a Fidesz elnöke. Szerinte ezenkívül kell önbizalom és kell szembesítés is, amihez viszont mindkét előbbi dolog. „Az ellenfeleinket szembesíteni kell, hogy mit műveltek a hazánkkal, amikor ők voltak kormányon” – fejtette ki. Nem most kell bátornak lenniük, fedezékből – tette hozzá. „Csak a személyes példa és bátorság segít, önöknek ehhez nagy erőforrás áll rendelkezésükre, keresztények nélkül nincs győzelem” – zárta szavait a miniszterelnök.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a 200. kerekasztal-beszélgetését rendezte kedden Győrben „Mit? Miért? Hogyan? – Magyarország jobban teljesít” címmel.
Orbán Viktor kedd délelőtt a Cigányügyi Egyeztető Tanács alakuló ülésén vett részt. Elmondta: Magyarország jobban teljesít, de még messze van attól, hogy az ember elégedett lehessen vele.
