Újabb lépést kell tenni azon az úton, amelynek a célja, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben – mondta el Orbán Viktor, a Cigányügyi Egyeztető Tanács keddi alakuló ülésén. A miniszterelnök szerint 2010-ben azért alakult meg a kormány, hogy egy erős országot építsünk, amelyben mindenki sikeresnek érezheti magát. Bár Magyarország jobban teljesít, messze van attól, hogy az ember elégedett lehessen vele – tette hozzá. „Ahhoz, hogy a céljainkat el tudjuk érni, jó eszközöket kell találni, amelyek közül a legfontosabb a munka.”
A cigányság egyelőre nem elég képzett és elkötelezett a munkát illetően, a piac pedig önmagában nem képes arra, hogy ezt a munkaerőt felszívja, ezért van szükség rásegítő programokra – fejtette ki Orbán. Így lehet a munka és a képzettség felé terelni a cigányságot, és ebben van stratégiai jelentősége a Start munkaprogramnak, melyet Pintér Sándor belügyminiszter koordinál. A miniszterelnök leszögezte: a mostani kormány rejtett erőforrásként tekint a cigányságra, és ez egy nagyon fontos különbség a Magyarországon működő többi, nem kormánypárthoz képest.
A többség ugyanis problémaként tekint a cigányságra, a kormány azonban nem tehertételként, hanem a magyar gazdaság rejtett tartalékaként gondolkodik a cigányságról. Így az ő ügyük nem egyszerűen diszkriminációs és emberjogi kérdés, hanem gazdasági és szociális természetű is. A kormány ezen szempontok mentén folytat egy egyensúlyi politikát a cigánysággal kapcsolatban.
A kiegyensúlyozott politikához szükséges eszközök pedig a munka, a képzés és a tanulás. Számunkra nagyon fontos, hogy egyre több roma fiatal szerezzen érettségit, befejezze az általános iskolát, és megtalálja a számításait a szakképzési rendszerben – mondta a kormányfő. A miniszterelnök hangsúlyozta, szeretnék, ha a roma fiatalok minél nagyobb számban lennének jelen a szakképzési rendszerben, és megtalálják a képességieknek legmegfelelőbb munkát.
A kormányfő arról is beszélt, hogy elengedhetetlen a roma kultúra ápolása. Az együttélést nem az könnyíti meg, ha gyengítjük a kulturális gyökereket és szokásokat, hanem ha megerősítjük azokat – érvelt a miniszterelnök. Éppen ezért szükséges, hogy a cigányság megőrizze saját kultúráját.
A célkitűzésekről szólva Orbán kifejtette az unió 20 millióval akarja csökkenteni a szegénységben élők számát. Ennek keretén belül Magyarország azt vállalta, hogy félmillió szegénységben élő emberen fog segíteni. Tehát azt kell elérni, hogy félmillió ember helyzete világosan látható módon javuljon. A kormányfő közölte, 2015-ig 100 ezer magyar romának fognak munkát adni.
A munkahelyvédelmi akcióterv kiemelt fontossággal bír a cigányság szempontjából, hiszen a kevésbé képzett munkaerőt, a közmunkából élőket a piaci munkahelyek felé tereli – húzta alá a kormányfő. Orbán egyértelművé tette: hiú ábránd, hogy a közeljövőben csak „fehér köpenyes kutatók” fognak dolgozni az országban. „Be kell látnunk, hogy nem lesz mindenkinek egyetemi végzettsége, ezért ki kell alakítani azokat a képzési formákat, melyek hozzásegítik azokat az embereket a piacképes tudáshoz, akik kétkezi munkából fognak megélni. Ennek a csoportnak a része a magyar cigány közösség” – tette hozzá. „A lényeg, hogy a tisztességes megélhetést tudjunk biztosítani ezeknek az embereknek” – zárta gondolatát a miniszterelnök.
„A belső tehetetlenség fogalma jól írja le a cigány közösségek legsúlyosabb problémáját, azt, hogy képtelenek saját erejükből modernizálódni. A mi mai cigány társadalmunk az archaikus cigány társadalom bomlásával jött létre, e bomlás terméke” – mondta el az mno.hu-nak adott interjújában április 13-án Németh György szociológus-közgazdász.
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Mint ismert: a magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
