Orbán: Ez egy hatalmas rejtett tartalék

A többség problémaként tekint a cigányságra, a kormány azonban nem tehertételként, hanem a magyar gazdaság rejtett tartalékaként gondolkodik a cigányságról – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök, a Cigányügyi Egyeztető Tanács keddi alakuló ülésén.

A célkitűzésekről szólva Orbán kifejtette az unió 20 millióval akarja csökkenteni a szegénységben élők számát. Ennek keretén belül Magyarország azt vállalta, hogy félmillió szegénységben élő emberen fog segíteni. Tehát azt kell elérni, hogy félmillió ember helyzete világosan látható módon javuljon. A kormányfő közölte, 2015-ig 100 ezer magyar romának fognak munkát adni.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiemelt fontossággal bír a cigányság szempontjából, hiszen a kevésbé képzett munkaerőt, a közmunkából élőket a piaci munkahelyek felé tereli – húzta alá a kormányfő. Orbán egyértelművé tette: hiú ábránd, hogy a közeljövőben csak „fehér köpenyes kutatók” fognak dolgozni az országban. „Be kell látnunk, hogy nem lesz mindenkinek egyetemi végzettsége, ezért ki kell alakítani azokat a képzési formákat, melyek hozzásegítik azokat az embereket a piacképes tudáshoz, akik kétkezi munkából fognak megélni. Ennek a csoportnak a része a magyar cigány közösség” – tette hozzá. „A lényeg, hogy a tisztességes megélhetést tudjunk biztosítani ezeknek az embereknek” – zárta gondolatát a miniszterelnök.

„A belső tehetetlenség fogalma jól írja le a cigány közösségek legsúlyosabb problémáját, azt, hogy képtelenek saját erejükből modernizálódni. A mi mai cigány társadalmunk az archaikus cigány társadalom bomlásával jött létre, e bomlás terméke” – mondta el az mno.hu-nak adott interjújában április 13-án Németh György szociológus-közgazdász.

A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Mint ismert: a magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.