Egy család devizaalapú hitelt vett fel az AXA Banktól, de a svájci frank árfolyamának növekedése miatt nem tudta fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket. Nem sokkal később a bank felmondta a szerződést, és egy összegben kérte a kölcsön visszafizetését. Az adós igazságtalannak érezte a fizetési részletek emelkedését, ezért ügyvédhez fordult, ahol kiderült: a szerződés nem felel meg a jogszabályoknak. Az adós ezért a bankhoz fordult azt állítva, hogy a pénzintézet nem a törvénynek megfelelően írta alá a szerződést, ezért az semmis. Az AXA Bank válaszolt az adósnak, levelében azonban nem tért ki a kifogásoltakra, helyette arra hivatkozott, hogy a szerződés igenis jogszerű, mert azt egy közjegyző hitelesítette.
Róna Péter közgazdász és Léhmann György ügyvéd – utóbbi kedden jogerősen pert nyert egy devizaalapú kölcsön ügyében – korábban már bírálta a közjegyzők tevékenységét. Az ATV-ben mindketten kitértek arra, hogy azok a közjegyzők, akik anélkül foglalták okiratba a hitelszerződéseket, hogy a törvényességüket ellenőrizték volna, megfosztották a jogorvoslat lehetőségétől az adósokat. Róna Péter azonban kiemelte, hogy a közjegyzőknek tisztában kellett lenniük a jogszabályokkal, s látniuk kellett volna, hogy a bankok által összeállított „tákolmány” nem felel meg a törvényi előírásoknak. Mint mondta, ennek következménye, hogy Magyarországon anélkül tehetnek ki családokat az utcára, hogy a bíróság jogerős ítélete megállapíthatná, a szerződés jogszerű-e.
Léhmann György a közjegyzők felelősségéről szólva elmondta, a közjegyzői törvény szerint csak akkor foglalható okiratba egy szerződés, ha az a törvényeknek megfelel. – Márpedig ki tudja jól a jogszabályt, ha nem a közjegyző – fogalmazott. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a közjegyzők jelentős díjakat kapnak, ennek ellenére szinte futószalagon gyártják az okiratokat.
A közjegyzők felvetett felelősségéről a Magyar Nemzet megkérdezte Parti Tamást, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökét. A lap érdeklődött, indít-e vizsgálatot a kamara azokban az ügyekben, amelyeknél felvetődik annak a gyanúja, hogy közjegyzők a törvényesség vizsgálata nélkül foglalták okiratba a szerződéseket. A kamara elnöke úgy reagált, többnyire a szerződést nem, csupán a kötelezettségeket foglalták okiratba, de tudnak arról, hogy előfordult olyan, hogy a szerződést is közjegyzői okiratba foglalták. Nem bizonyított azonban, hogy az törvénybe ütközött volna. Mint mondta, mindeddig csupán egy elsőfokú, nem jogerős ítélet született egy olyan ügyben, amelyben az aláírás volt problémás, azonban az egyáltalán nem biztos, hogy jogerőssé is válik a döntés. Parti Tamás kifejtette, a közjegyzői tevékenységnek az a fontos szerepe, hogy a követelés érvényesítésének egy egyszerűbb és olcsóbb módot adjon. Megtudtuk tőle azt is, hogy nem indítanak vizsgálatot közjegyzőkkel szemben, mert az a bíróság feladata.
(Horváth Csaba László)
