Barbár vérbosszút követtek el a magyarok ellen

Országszerte és a határokon túl is több helyen megemlékezéseket tartottak vasárnap az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúi emlékére.

Orbán Viktor kormányfő a hódmezővásárhelyi Kossuth téren koszorúzta meg a szabadságharc emlékművét. A szobornál ezt követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Kószó Péter alpolgármester helyezték el az emlékezés virágait. Áder János köztársasági elnök Nagyigmándon mondott beszédet.

A központi megemlékezések reggel kezdődtek. Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakuló terén.

Kövér László házelnök a Pest megyei Tápiószelén a vértanúhalált halt 13 tábornok emlékére állított kopjafa leleplezése alkalmából tartott ünnepségen beszélt a szabadság mellett az összetartozás érzésének fontosságáról. „Az aradiak és a ’48-asok példája mutatja, hogy a hazánk, a szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a fővárosi Batthyány-örökmécsesnél elmondott beszédében a 13 tábornok és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzését közönséges politikai gyilkosságnak, barbár vérbosszúnak minősítette. Hangsúlyozta: Haynau és Ferenc József bosszút akart állni a magyarságon, mert a magyarok nem hagyták magukat. Háromszáz évnyi Habsburg uralom ellenére sem értették, hogy a magyar ember nem akar más szolgája lenni – tette hozzá.

Azt mondta, a mai jóléti, fogyasztói társadalmak korában sokakban vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e kiállni az igazságunkért, szabadságunkért, érdemes-e vállalni a harcot a mindig nagyobbal, erősebbel és sokszor gátlástalanabbal szemben. Rogán Antal szerint a körülmények és a módszerek ugyan finomodtak az elmúlt másfél évszázadban, de a lényeg ugyanaz maradt.

Kijelentette: a nagyok és erősek ma is hajlamosak visszaélni a helyzetükkel, kihasználni, kifosztani a kisebbet, a kiszolgáltatottabbat. Magyarországon is erről szólt a devizahitelek története, a bankok és a nemzetközi nagyvállalatok kiváltságos helyzete és a gátlástalan nyerészkedés engedélyezése az emberek és a családok kontójára. Magyarországnak ebből lett elege 2010-ben, és az ez ellen indított harc még ma is tart – fogalmazott.

Aradon ezrek emlékeztek vasárnap délben a 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokok emlékére állított Szabadság-szobor mellett. A felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: „senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon”.

Az önrendelkezésért és a kisebbségi jogokért való áldozathozatalt szorgalmazta a romániai Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke Orbán Viktornak egy korábbi nagyváradi látogatásán mondott beszédére utalva kifejtette: a magyarok számára a szabadság sohasem csak annyit jelentett, hogy fellázadnak valami ellen, hanem főképpen azt, hogy kiállnak valami mellett. „Most annak jött el az ideje, hogy kiálljunk a magyar történelmi régiók felszabdalása, Erdély altalajkincsének elrablása, folyóink megmérgezése ellen” – fogalmazott Tőkés László utalva a verespataki vitatott ciántechnológiás aranybánya-beruházásra.

A szlovákiai Hetényben (Chotín) tartott megemlékezésen Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke arról beszélt: szembenézni a kihívásokkal és méltóságunkat megőrizve, ellenállni az elnyomásnak, ez az aradi tizenhármak mártírhalálának üzenete a felvidéki magyarság számára.

A Vajdaságban Eleméren tartották a központi megemlékezést. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a 13 aradi áldozat arra tanít bennünket, hogy „ha összefogunk, és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek”.

Az aradi vértanúkra való emlékezés azt bizonyítja: a magyarság képes a legsúlyosabb vereségek után is talpra állni, a sorscsapások után feltámadni – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a kárpátaljai Nagyszőlősön tartott megemlékezésen. Rétvári Bence hangsúlyozta: hiába végezték ki a független magyar hadsereg első vezérkarát, ma is van magyar hadsereg, van vezérkara, s ez a hadsereg a független Magyarországot védi, amely a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja.

Kifejtette: a történelem és az idő igazságot szolgáltatott, mert a magyar nép igaz ügyért harcolt, s ezért az 1849-es vereség jelentette csapásból is fel tudott támadni. Ma mindenki ismeri az Aradon kivégzett hősök nevét, miközben a kivégzők oldalán állók rég eltűntek a történelem süllyesztőjében – fogalmazott.