Íme Hernádi tanúvallomása, a horvátok hallgatnak

Hiába tett vallomást Hernádi Zsolt, csak egy elfogult „koronatanú” véleményét használják a horvát hatóságok.

A Heti Válasz szerint Jezicet épp a Mol INA-részesedésszerzése akadályozta meg abban, hogy a horvát olajtársaságból „nyerészkedjen”, így később a vállalat legnagyobb adósává vált.

A zágrábi megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét, majd október elsején a horvát rendőrség az európai elfogatóparancsot is kiadta. Másnap délután Horvátország kérésére Hernádi Zsolt neve felkerült az Interpol vörös, legmagasabb fokozatú körözési listájára. A Fővárosi Törvényszék hétfőn megtagadta Hernádi ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.

Hernádi Zsolt Heti Válaszban közölt, szerkesztett vallomása szerint 2001 óta rendszeresen járt Horvátországba, ahol sok üzletemberrel, köztük Robert Jezictyel is találkozott, mivel az általa tulajdonolt Dioki vegyipari vállalat az INA legnagyobb vásárlóinak egyike, s egyben a legnagyobb adósa is volt. A Mol vezetőjének vallomása szerint Jezic általában a szerződésmódosításokra, a fizetési feltételek megváltoztatására akarta rábírni, ő pedig vállalta, hogy megvizsgálja a problémákat, de miután az INA menedzsmentje úgy látta jónak, általában elutasító döntés született.

„Előfordult, hogy Sanader kezdeményezésére találkoztam Jezictyel [ ]. Ám nem derült ki számomra olyan körülmény, amelyből Jezic és a fent megjelölt kormányzati tényezők speciális kapcsolatára lehetett volna következtetni” – idézi Hernádi Zsolt vallomását a cikk.

A Mol vezetője arról is beszámolt, hogy először 2004-ben vette fel a kapcsolatot Ivo Sanaderrel, „ekkor már túl voltunk a Mol 25 százalékos INA-bevásárlásán. [ ] Az első találkozásunk tehát rideg volt, mivel ő úgy tekintett az INA-privatizáció első lépésére, hogy ezzel megkötötték kormánya kezét.”

A vallomás szerint 2009 nyaráig – ekkor mondott le a horvát kormányfő – Hernádi Zsolt öt-hatszor személyesen egyeztetett Sanaderrel, de négyszemközti találkozó ezek között nem volt; a beszélgetések témája az INA különösen rossz pénzügyi helyzete volt.

„A horvát sajtó felrótta, hogy az egyik hivatalos Sanader-találkozó után [ ] valamiért hirtelen visszatértem a miniszterelnök hivatalába” – mondta Hernádi Zsolt, majd vallomásában kifejtette, hogy valóban visszament a hivatalba, mert Sanader Jezic cégének, a Diokinak az érdekében akart beszélni vele. A Dioki által felhasznált alapanyag ugyanis az INA által szállított etángáz volt, amelynek árával és mennyiségével gond volt: Jezic az árat sokallta, a mennyiséget kevesellte. „Sanader kérte, próbáljam orvosolni a problémát” – idézi a cikk Hernádit.

Vallomásában kitért arra is, hogy Sanaderrel lemondása után sem szakadt meg a kapcsolata, 2010 nyarán találkoztak újra, mivel a volt horvát kormányfő tanácsadással kezdett foglalkozni, és „alapvetően kapcsolatok kialakításában számított rám”.

2009 októberében Hernádi egy étteremben találkozott Sanaderrel, a tárgyaláson Jezic is ott volt, hogy az etánszállítás ügyében egy másik javaslatot tegyen. „Akkor, más papírt nem találva, az egyik névjegykártyámra jegyeztem fel Jezic ezzel kapcsolatos felvetését” – mondta Hernádi Zsolt. Ezt eredetiben átadta a főügyészségnek – áll a cikkben.

A Heti Válasz korábban arról írt, a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot.

A Jutarnji list című horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy megnevezte azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es állítólagos vesztegetés mögött állt.