Az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel tranzakciósilleték-mentes lesz – erősítette meg a miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, a Fidesz-frakcióban egyre többen támogatják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását. Jelezte azonban, hogy a rezsicsökkentést elsősorban a jövő évi választáson kell megvédeni.
Azt is mondta, nem mert volna belevágni a gáz árának csökkentésébe, ha nem tudja elindítani az árszabályozáshoz szükséges eszközök állami kézbe vételét, köztük az E.ON gázüzletágának megvásárlását. A kormány célja, hogy az összes magyarországi gáztározó állami kézben legyen – ismertette.
A miniszterelnök szerint segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságra és társadalomra van szükség, és Magyarország jó úton halad, hogy ezt megvalósítsa. Orbán Viktor azt mondta: a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most. „Közelítünk a négymillió munkából élő emberhez, de ez az ország akkor lesz boldog és elégedett, ha legalább ötmillióan tudnak dolgozni” – jelentette ki.
A kormányfő arról is beszélt, több mint húsz éve dolgozik azon, hogy lelassuljon az áremelkedések üteme és csökkenjenek a megélhetési költségek. Hozzátette: mostanra közel kerültek ezekhez „a történelmi célokhoz”, az infláció mélyponton van, a rezsicsökkentés pedig jelentősen mérsékli a háztartások kiadásait.
A kormányfő arról is szólt, úgy látja, a pedagógusok béremelése jó irányban halad. Megjegyezte azonban, hogy a rendőrök és a közigazgatási dolgozók fizetését is növelni szeretnék, ám ezt nem lehet külföldről felvett hitelekből megtenni. A szocialisták kétszer követték el ezt a hibát, mindkétszer majdnem belepusztultunk; csak megalapozott béremelést szabad végrehajtani – jelentette ki, hozzáfűzve, amíg a gazdasági növekedés lehetővé nem teszi a béremelést, lakástámogatást adnak a közszolgáknak.
Orbán Viktor szerint az európai országok nagy része továbbra is válságban van, nő az államadósságuk és Magyarországgal ellentétben – ahol a családi adókedvezmény kiterjesztésével lényegében véget ér az átalakítás – nem tudták megreformálni az adórendszerüket. „Baj van ma körülöttünk, Európa ma bennünket lefele húz” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint a Magyarország és Horvátország közötti barátság olyan érték, amit semmilyen üzleti konfliktussal nem szabad rombolni. A kormányfő a Mol–INA-ügyről azt mondta: Horvátországban olyan, gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, amelyek nem teszik indokolttá, hogy a 25 százalékban állami tulajdonú Mol ott maradjon a horvát energiapiacon.
Ezért – folytatta – a kormány azt ajánlja a horvátoknak: fontolják meg, hogy – amint Magyarország is megtette – állami kézbe veszik az olajtársaság részvényeit. „Ha úgy gondolják, hogy bizonyos tevékenységet állami tevékenységként akarnak folytatni ( ), elfogadjuk, de ennek van egy civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni” – jelentette ki Orbán Viktor, utalva a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen kiadott európai elfogatóparancsra és arra, hogy emellett „négy-öt másik ügy is fut, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei érintettek”.
A miniszterelnök hozzátette: arra törekszik, hogy a magyar állam ne szenvedjen el veszteséget, egyetlen magyar állampolgárt se érjen méltatlan elbánás Horvátországban, ugyanakkor a horvát állam is jól járjon, és fennmaradjon a két ország barátsága, mert az fontosabb egy konkrét üzletnél.
Magyarországnak nincs olyan érdeke, ami miatt ragaszkodna az INA-részvényekhez – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak kevés olyan szomszédja van, mint Horvátország, amellyel az elmúlt 800 év nagy részében jó viszonyt ápolt.
Magyarország az elmúlt húsz évben akkor is barátja volt Horvátországnak, amikor ez nem volt népszerű dolog – jegyezte meg, kiemelve, hogy jó kapcsolata volt Franjo Tuđman horvát államfővel is, és „minden politikai, időnként katonai gesztust megtettünk, ami a sok száz éves fegyverbarátságból következett”.
