Giró-Szász András csütörtök este az Inforádió Aréna című műsorában úgy vélte: Horvátország lépése szembemegy az unió eszmeiségével is. Emlékeztetett rá, amikor a Mol és az INA szerződést kötöttek, komoly kötelezettségeket vállaltak. A magyar fél 3 milliárd eurós befektetést eszközölt, ugyanakkor a horvát fél nem, vagy csak részben teljesítette az általa vállaltakat – mondta.
Jelezte, hogy a kormány eddig távol tartotta magát az ügytől, mert úgy tűnt, a részvényesek közötti gazdasági vitáról van szó. Most viszont egy politikai lejárató kampány zajlik, a horvát pénzügyminiszter megfenyegette a Mol-t, az igazságügyi szervek pedig eljárásokat kezdeményeztek.
Giró-Szász András jelezte: elismerik, hogy egy államnak joga van ahhoz, hogy indokolt esetben egy eszközt birtokoljon az államán belül vagy tulajdonos legyen, de ennek megvan a „kulturált” hagyománya. Megpróbálják „kitolni” a Molt, hogy átvehessék az irányítást, ez elfogadhatatlan a magyar kormány számára, ez nem jogállami gyakorlat és ezzel szembemennek az unió eszmeiségével is – fogalmazott a kormányszóvivő.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol–INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kormány arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
Nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen zajló nyomozás a horvát főügyészség (DORH) szerint, mivel „az említett ügyben” Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) Ivo Sanader és mások (köztük Hernádi Zsolt) ügyében 2011. június 10-én rendelt el nyomozást kenőpénzt adása és elfogadása miatt, amelyet a Horvát Köztársaság területén követtek el.
A Heti Válasz korábban arról írt, a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.
Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.
A budapesti olajóriás két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát – legalábbis Jezic szerint –, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A Hangarnt és a Ceromát a valóságban olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek jelenleg az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A moszkvai energiamamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet – de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy offshore-közvetítő iroda nevén voltak.
A Jutarnji List című horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy nemcsak a Hangarnt és a Ceromát irányító (igazgató) cégeknél mutat ki orosz kapcsolatot, hanem megnevezi azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es „vesztegetés” mögött állt.
A horvát kormány már 2009 januárjában, az üzletet megolajozó állítólagos kenőpénz érkezése előtt fél évvel átadta a Molnak az INA menedzsmentjogait, a korrupció képi bizonyítékául szolgáló éttermi találkozót pedig két éve ősszel ejtették meg – hónapokkal az után, hogy Sanader miniszterelnök lemondott.
A horvát főügyészség csütörtökön nyilatkozatban reagált a horvát eljárással kapcsolatban a médiában megjelent – szerinte pontatlan – híradásokra. A hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem emelt büntetőjogi vádat Hernádi Zsolt ellen a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást Hernádi ellen, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.
A nemzetközi jogsegély megvalósítása közben, a nyomozás ideje alatt, a főügyészség folyamatosan tájékoztatta a magyar szerveket, elküldte a vonatkozó dokumentumok másolatait, amelyek a gyanúsított kihallgatásának kérelméhez voltak szükségesek – teszik hozzá. A magyar igazságszolgáltatási szervek azonban kétszer is visszautasították, hogy gyanúsítottként hallgassák ki Hernádi Zsoltot, másik két alkalommal pedig visszautasították, hogy kézbesítsék számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. Mindegyik alkalommal a magyar nemzeti érdekek védelmére hivatkoztak.
A magyar szervek azon állításaira vonatkozóan, melyek szerint a nyomozást Magyarországon lefolytatták a Horvátországból kapott dokumentumok alapján, a horvát főügyészség csak olyan információkkal rendelkezik – áll a közleményben –, amelyeket a magyar fél a horvát kérvényeket elutasító válaszában küldött.
„Ezekből az adatokból arra következtettünk, hogy Magyarországon – miután megérkezett a nemzetközi jogsegélykérelem a gyanúsított, Hernádi Zsolt kihallgatására – kezdeményeztek egy eljárást, amelynek célja az volt, hogy eldöntsék, »történt-e bűncselekmény« vagy sem, s ennek során tanúként hallgatták ki Hernádi Zsoltot.”
A horvát félhez eljuttatott magyar válaszból az derül ki – fogalmaz a főügyészségi nyilatkozat –, „hogy Hernádi Zsolt ellen nem folytattak olyan nyomozást, amelyben Hernádi gyanúsítottként szerepelt volna, s ez megkérdőjelezi azokat az állításokat, amelyek szerint ellene Magyarországon büntetőeljárást kezdeményeztek vagy folytattak volna le”.
„Ebből következően, az Európai Unió Alapjogi chartájának 50. cikke és az Európai Bíróság gyakorlata alapján nem tekinthető úgy, hogy Hernádi Zsoltot jogerősen elítélték vagy jogerősen felmentették volna Magyarországon ugyanazért a bűncselekményért, amelyben az USKOK nyomoz ellene Horvátországban, mert Magyarországon nem kezdeményeztek és nem folytattak le Hernádi Zsolt ellen eljárást ezért a bűncselekményért.”
A horvát főügyészég végül leszögezi: „nincs tehát akadálya” annak, hogy eljárást folytassanak Hernádi Zsolt ellen, mint ahogy azt egyes újságokban írják.
A kormányszóvivő szerint a Mol-INA-ügyben nem államok közötti problémáról van szó, és a magyar kormány nem személyi kérdésben fogalmazta meg álláspontját, hanem azért, mert Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője a Mol, amelynek jelentős részben a magyar állam a tulajdonosa.
Giró-Szász András csütörtök este az Inforádió Aréna című műsorában úgy vélte: Horvátország lépése szembemegy az unió eszmeiségével is. Emlékeztetett rá, amikor a Mol és az INA szerződést kötöttek, komoly kötelezettségeket vállaltak. A magyar fél 3 milliárd eurós befektetést eszközölt, ugyanakkor a horvát fél nem, vagy csak részben teljesítette az általa vállaltakat – mondta.
Jelezte, hogy a kormány eddig távol tartotta magát az ügytől, mert úgy tűnt, a részvényesek közötti gazdasági vitáról van szó. Most viszont egy politikai lejárató kampány zajlik, a horvát pénzügyminiszter megfenyegette a Molt, az igazságügyi szervek pedig eljárásokat kezdeményeztek.
Szembemennek az unió eszmeiségével
Giró-Szász András jelezte: elismerik, hogy egy államnak joga van ahhoz, hogy indokolt esetben egy eszközt birtokoljon az államán belül vagy tulajdonos legyen, de ennek megvan a „kulturált” hagyománya. Megpróbálják „kitolni” a Molt, hogy átvehessék az irányítást, ez elfogadhatatlan a magyar kormány számára, ez nem jogállami gyakorlat és ezzel szembemennek az unió eszmeiségével is – fogalmazott a kormányszóvivő.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kormány arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
