Kemény válasz a horvátoknak, kiáll a Mol mellett a kormány

Kiáll a kormány a Mol vezérigazgatója mellett, Horvátországgal szemben pedig jogi lépéseket fontolgat.

A Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette, az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány előtt világossá tették, hogy nem csak erről van szó – mutattak rá. A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni, vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni.

„Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja” – közölték, hozzátéve: „létezik kulturált módja az elválásnak”. A magyar kormány szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre – „ezzel a világválság idején megmenti a Horvátország legfontosabb vállalatát az INA-t” –, majd utólag próbálják „ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást”.

Ez ellen, illetve „az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen” a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek – áll a közleményben. Ezen előzmények után döntött a kormány Martonyi János dubrovniki útjának lemondásáról, arról, hogy felkérik a Mol menedzsmentjét: vizsgálja felül a társaság portfólióját és adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA részvények eladását a horvát kormánynak vagy egy harmadik félnek, továbbá utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek az ügyben.

A Heti Válasz korábban arról írt, a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.

Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.

A budapesti olajóriás két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát – legalábbis Jezic szerint –, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A Hangarnt és a Ceromát a valóságban olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek jelenleg az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A moszkvai energiamamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet – de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy offshore-közvetítő iroda nevén voltak.

A Jutarnji List című horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy nemcsak a Hangarnt és a Ceromát irányító (igazgató) cégeknél mutat ki orosz kapcsolatot, hanem megnevezi azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es „vesztegetés” mögött állt.

A horvát kormány már 2009 januárjában, az üzletet megolajozó állítólagos kenőpénz érkezése előtt fél évvel átadta a Molnak az INA menedzsmentjogait, a korrupció képi bizonyítékául szolgáló éttermi találkozót pedig két éve ősszel ejtették meg – hónapokkal az után, hogy Sanader miniszterelnök lemondott.

A Mol-INA-ügyből nem szabad kihagyni a horvát belpolitikai csatákat sem, mivel Jadranka Kosor a kormányzópárt miniszterelnöke elődjének, a 2009-ben korrupciós ügyekbe belebukott Ivo Sanadernek a híveit próbálta felszalámizni, 2010-ben így az elmúlt évekből az összes olyan nagyobb ügyet előrángatta, amihez a HDZ volt miniszterelnökének és körének köze lehetett. Az INA privatizációja kapcsán vizsgálóbizottságot is felállított, az azonban nem talált semmi szabálytalant.

A most már kormányzó Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) akkor felszólította a kormányt, hogy akadályozza meg, hogy a Mol többségi részesedéshez jusson a nemzeti olajtársaságban. Ellenséges felvásárlásról beszéltek, és az OMV korábbi magyarországi kísérletéhez hasonlították az ügyletet, meglovagolták a horvát közhangulatot, és megígérték, hogy megvédik az INA-t.

A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

Szeptember 16-án a Legfőbb Ügyészség megválaszolta azt az újabb jogsegélykérelmet, amellyel a horvát ügyészség Hernádi ügyében élt – tájékoztatott akkor Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. A sajtószóvivő közleménye szerint a horvát államügyészség Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának a Hernádit érintő ismételt jogsegélykérelmét a horvát igazságügyi minisztérium a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) küldte meg. A kérelmet a KIM a Legfőbb Ügyészségre továbbította, ahol azt elbírálták, majd megválaszolták.

Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi ellen – közölte a Jutarnji List horvát napilap portálja.

A magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését a Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancs ügyében, azt a szokásos eljárásnak megfelelően továbbította az igazságügyi tárcához – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI érdeklődésére.

A Mol-vezérigazgató kiadatása számos akadályba ütközhet, az egyik ilyen az európai jogsegélyegyezmény érvényesíthetősége. Igaz ugyan, hogy Horvátország nemrég csatlakozott az EU-hoz, ám 2011-ben megkötött csatlakozási szerződése egyelőre csak függelékében említi azt a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2000-ben, illetve 2001-ben kötöttek az unió tagállamai. Ezek Horvátországra nézve csak akkor lépnek majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással.

A nemzetközi körözés alapján hazánk minden valószínűség szerint nem adja ki Hernádit. Ha külföldre utazna, kiadatása a körözéssel összefüggésben szintén inkább politikai, mint jogi döntés volna.

Az európai elfogatóparancs elrendelése új helyzetet teremt, de ugyanúgy kevés sikerrel kecsegtet a horvátok számára. Abban az esetben ugyanis, ha egy olyan ügyben kérik a kiadatást, melyben az adott országban már folytattak hatósági eljárást, az illetőt nem kötelessége elfognia az államnak. A Központi Nyomozó Főügyészség a korrupciógyanú kapcsán ezt már megtette. Az magyarországi eljárás lezárása miatt még az is kérdéses, hogy más uniós tagállam kiadhatná-e Hernádit Horvátországnak.

A horvátok ily módon csupán akkor tudnák kikényszeríteni Hernádi kiadását, ha új tényállást állítanának fel, és új büntetőeljárást kellene indítani ellene.