Lesti Árpád a kalkulációk problémája kapcsán szólt arról is, hogy az egyéni választókerületek átalakítása miatt a korábbi pártlistás eredményt lehet a legjobban figyelembe venni a modellek elkészítése során, mivel az egyéni jelöltek esetében a helyi ismertség sok esetben felülírhatja a pártszimpátiákat, de az új egyénik jelentős részében ismeretlenek a most induló jelöltek, így csak a pártlogó segít dönteni a szavazóknak, személyes ismertség nem.
A pártok kapcsán ráadásul 2006-ban és 2010-ben is nyugodtan lehetett kalkulálni például azzal, hogyha a Fidesz országosan 40 százalékot ér el, akkor Bács-Kiskun-megyében 45-öt – vélekedett az elemző. Így ki lehet kalkulálni, hogy körülbelül egy országos eredmény mellett Budapesten hogy szerepelne az adott párt – tette hozzá.
A szakember az egyéni jelöltek szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy például Balsai István 2006-ban és 2010-ben is a pártjánál rosszabbul szerepelt, míg Rogán Antal mindkét voksoláson népszerűbb volt a Fidesznél a választókerületében. Ezzel szemben Kiss Péter hol jobb, hol rosszabb eredményt ért el, mint pártja. „Éppen emiatt az egyéni eredményeket nem lehet súlyozni, a pártszavazatok lényegesen biztosabb eredményeket adnak. Arról nem is beszélve, hogy most még azt sem tudjuk, valójában hányan is indulnak egy-egy egyéniben, s kik ők. Korábbi polgármester vagy képviselő indulása kis pártok színeiben alapjaiban írhat felül győzelmi esélyeket.”
Komoly problémájuk a mandátumkalkulátoroknak, hogy az egyéni szimpátiákra nem lehet közvélemény-kutatási eredményeket rávetíteni. Egyetlen megoldás, hogy mind a 106 egyéni kerületben reprezentatív felméréseket kell készíteni, de ezeknek olyan anyagi vonzataik vannak, hogy még a legnagyobb pártok sem tehetik meg naponta – hívta föl a figyelmet Lesti. „A nyilvános kalkulátorok soha nem tudják ezt modellezni, ami a legnagyobb hibájuk.”
Egy igazán jó mandátumkalkulátornak figyelembe kell vennie a részvételi adatokat is, mivel a győztes töredékszavazatainak beszámítása miatt ennek is óriási a jelentősége – hívta föl a figyelmet az elemző. Úgy látja, nemcsak az egyéni választókerületekre, hanem a részvételi arányra vonatkozóan is naprakész adatokkal kell rendelkeznie egy jó kalkulátornak. A Forum Politicum például megnézte, hogy a 2006-os és 2010-es eredmények esetében az ország ugyanazon ezer-ezer szavazókörében volt a legmagasabb és a legalacsonyabb választási részvétel, ami alapján 2014-re már lehet következtetni, hol lesz magasabb, hol alacsonyabb.
Ha egy szavazókörben 1000 fő szavazhat, és országosan 60 százalékos részvétel mellett itt 70 százalék megy el, s e plusz 100 főből egy párt jelöltjei 50 szavazattal többet nyernek, mint ellenfeleik, akkor ezer ilyen szavazóköri adat 50 000 plusz-töredékszavazatot fog jelenteni – nem beszélve arról, hogy nyilván listára is szavaznak –, ami akár mandátumot is fordíthat, ezért van óriási jelentősége, hogy a pártok el tudják-e hitetni szavazóikkal, hogy most tényleg minden szavazat számít.
Lesti Árpád szerint a fönt elmondott okok – a megváltozott egyéni határok, a nemzetiségi listák, a külhoni magyar szavazatok számának és szavazati arányának ismeretlensége – miatt nagyon nehéz hiteles kalkulátorokat készíteni 2014-re, 2018-ra viszont, a jövő évi adatok tükrében, már biztosabbat lehet majd mondani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Forum Politicum 2010-ben a választások két fordulója között gyakorlatilag százszázalékos eredménnyel meg tudta mondani név szerint, kik lesznek az új parlament tagjai, így a voksolás közeledtével most is egyre pontosabb előrejelzések készítésére lesznek képesek.
A mostani modellkészítés során a 2006-os eredményekhez azért nem érdemes visszanyúlni, mivel akkor a Jobbik még nem volt tényező, míg az SZDSZ és az MDF azóta megszűnt – mondta Lesti. A politológus szerint az LMP megjelenése kisebb probléma elé állítja az elemzőket, mivel nagyjából ugyanott voltak erősek 2010-ben, mint az SZDSZ 2006-ban. Viszont a baloldal irreálisan rosszul szerepelt 2010-ben, hihetetlennek tűnik, hogy az akkori eredményükből induljunk ki – tette hozzá. „A 2010-es átrendeződés esetében a Jobbikkal továbbra is lehet kalkulálni, de hogy a 2006-os MSZP–SZDSZ-szavazók hová állnak majd, azt egyelőre nem lehet tudni pontosan.”
Nyilván van egy érdekességi funkciójuk a mandátumkalkulátoroknak, akár szavazatokat eldöntő hír egy-egy kalkuláció, de az új választási rendszer miatt egyelőre nehéz hinni a modelleknek – hangsúlyozta a szakember. Kétségtelen tény, hogy 2010 óta nem tartottak országos szintű választást, előtte viszont közvetlenül, 2009-ben volt egy európai parlamenti voksolás – most ilyen mankók nem állnak rendelkezésre – zárta szavait Lesti Árpád.
A balliberális véleményvezérek gyakorlatilag két éve folyamatos össztűz alatt tartják az új magyar választási rendszerről szóló törvénytervezetet, miközben sokukról kiderült, hogy nem is olvasták el a tartalmát. Bajnai Gordon egyik legjobb amerikai barátja, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogprofesszora korábban arról beszélt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre egyebek között azt állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.
A magyarországi ellenzéki pártok olyan választási rendszert szeretnének bevezetni, amely folyamatos kormányválságokkal járna, és jelentősen hátráltatná a hatékony kormányzást. Jól látszik, hogy például a tisztán arányos választási rendszerrel rendelkező Szlovéniában képtelenek kezelni a gazdasági és politikai válságot, szemben Japánnal, ahol a többségi rendszerrel gyorsabban lehet átvészelni a kríziseket.
2018 előtt még mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányában úgy látja, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.
A 2014-es országgyűlési választáson mind a határon túli magyarok, mind a hazai nemzetiségiek élhetnek a választójogukkal – derült ki a Századvég Intézet elemzésében. Véleményük szerint a korábbiakkal szemben a jelöltállítás szisztémája sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lett. A balliberálisok korábban folyamatosan arról beszéltek, hogy az új rendszer igazságtalanabb, mint a régi.
