Ha egy szavazókörben 1000 fő szavazhat, és országosan 60 százalékos részvétel mellett itt 70 százalék megy el, s e plusz 100 főből egy párt jelöltjei 50 szavazattal többet nyernek, mint ellenfeleik, akkor ezer ilyen szavazóköri adat 50 000 plusz-töredékszavazatot fog jelenteni – nem beszélve arról, hogy nyilván listára is szavaznak –, ami akár mandátumot is fordíthat, ezért van óriási jelentősége, hogy a pártok el tudják-e hitetni szavazóikkal, hogy most tényleg minden szavazat számít.
Lesti Árpád szerint a fönt elmondott okok – a megváltozott egyéni határok, a nemzetiségi listák, a külhoni magyar szavazatok számának és szavazati arányának ismeretlensége – miatt nagyon nehéz hiteles kalkulátorokat készíteni 2014-re, 2018-ra viszont, a jövő évi adatok tükrében, már biztosabbat lehet majd mondani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Forum Politicum 2010-ben a választások két fordulója között gyakorlatilag százszázalékos eredménnyel meg tudta mondani név szerint, kik lesznek az új parlament tagjai, így a voksolás közeledtével most is egyre pontosabb előrejelzések készítésére lesznek képesek.
A mostani modellkészítés során a 2006-os eredményekhez azért nem érdemes visszanyúlni, mivel akkor a Jobbik még nem volt tényező, míg az SZDSZ és az MDF azóta megszűnt – mondta Lesti. A politológus szerint az LMP megjelenése kisebb probléma elé állítja az elemzőket, mivel nagyjából ugyanott voltak erősek 2010-ben, mint az SZDSZ 2006-ban. Viszont a baloldal irreálisan rosszul szerepelt 2010-ben, hihetetlennek tűnik, hogy az akkori eredményükből induljunk ki – tette hozzá. „A 2010-es átrendeződés esetében a Jobbikkal továbbra is lehet kalkulálni, de hogy a 2006-os MSZP–SZDSZ-szavazók hová állnak majd, azt egyelőre nem lehet tudni pontosan.”
