Tatár Tímea, a törvényszék szóvivője közölte: K. József Gábor másodrendű vádlott az ellene társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indított büntetőeljárásban részletes vallomást tett, minden kérdésre válaszolt, de a bíróság előtt tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt mondta, hogy „a közokirat-hamisítás vádjában nem érzi magát bűnösnek”. Az első tárgyalási napon, kedden az ügy elsőrendű vádlottja, N. Norbert Barna felolvasta írásbeli vallomását, amelyben szintén tagadta bűnösségét valamennyi vádpontban.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség a korábban a Szegedi Városi Bíróságon, később a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnökként, majd a büntető ügyszak csoportvezető bírájaként, 2011-től pedig néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetőjeként dolgozó elsőrendű vádlottat, N. Norbert Barnát vezető beosztású, hivatalos személy által, üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással vádolja. A Csongrád Megyei Bíróságon előadóbíróként dolgozó másodrendű vádlott, K. József Gábor ellen társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás a vád.
A vádirat szerint a csaknem húsz éve bíróként dolgozó elsőrendű vádlott és K. Zoltán ügyvéd még egyetemistaként kötött barátságot. Később együttműködtek abban, hogy az ügyvéd védenceinek ügyében kedvező bírósági döntések szülessenek. Az ügyészség ezt a 2009 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan nyolc konkrét esetben állapította meg. Leggyakrabban az ügyvéd a védence a szabadlábra helyezése érdekében kereste meg az elsőrendű vádlottat, majd a rokonoktól ezért kapott – 600 ezer és 2 millió forint közötti összegű – pénzt elfelezték. A vádirat azt is tartalmazza, hogy az ügyvéd ezenfelül néha még több százezer forintot kért magának.
Az ügyvéd védencei ellen egyebek mellett lopás, fegyveres rablás, csalás, orgazdaság, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás, lőfegyverrel való visszaélés miatt indult eljárás. Az egyik adócsalási ügyben előadóbíróként vett részt a másodrendű vádlott, aki a vád szerint úgy írt alá egy végzést – mivel az elsőrendű vádlott félretájékoztatta őt –, hogy sem a nyomozati iratokat, sem a bírósági iratokat nem látta, de a jogerős döntést is úgy hozták meg, hogy tanácsülést sem tartottak. A vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolt két szegedi bíró büntetőpere április 3-án az ügyben szereplő ügyvéd tanúkénti meghallgatásával folytatódik a Debreceni Törvényszéken.
