Önmagukról úgy vélekedett, hogy a „végtelen nagy megértés és [ ] tolerancia” oda vezetett, hogy kultúrpolitikájuknak elvesztek a kontúrjai. Hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem adott utasítást kulturális minisztereinek, hogy mit kell támogatni és mit nem szabad, ez állítása szerint ma is idegen tőle, ugyanis politikusként nincs joga művészeti preferenciákat megfogalmazni.
Ha viszont felállítják a Szabadság téren azt a „cudar szobrot”, és „sokadszor követnek el erőszakot [ ] a szabadságelvű, demokratikus Magyarország lelkén”, akkor azt a szobrot kormányra kerülve nem kell otthagyni – mondta Gyurcsány a német megszállás emlékművére utalva. Arra is kitért, hogy nem nyúlna hozzá a koronához, de „jó sok szörnyűséghez, amit itt hagynak nekünk, hozzányúlnék”, beleértve a rovásírásos településtáblákat. Kijelentette: annak a jobbikosnak, aki nem tudja elolvasni Kiskunlacháza rovásírással leírt nevét, ki kellene lépnie a Jobbikból.
A DK elnöke arra is kitért, hogy ha az államnak van dolga a génmegőrzésben, akkor van dolga a mémmegőrzésben is, mert a kulturális tartalomhordozók lassan ugyanúgy kihalásra lehetnek ítélve, mint egynéhány faj. Ha a köztársasági elnök el tud menni tüntetni a „zöldkerti pipicéért”, és fenntartanak gazdaságokat génmegőrző funkcióikért, akkor az államnak a kulturális adathordozókat is meg kell őriznie – közölte. Nem lehet rábízni a piacra „meg egy félhülye államtitkárra”, hogy egy folyóirat megmarad-e vagy sem – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Kiemelte, nemcsak azokat a tartalomhordozókat kell megőrizni, amelyek az ő értékvilágukat vallják, mert Magyarország kulturális képéhez hozzátartozik a konzervatív, jobboldali értelmezés is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!