A halhatatlanság forrása – Elveszettnek hitt és újonnan azonosított Strobl-alkotások először a nagyközönség előtt

A Strobl-emlékév keretében nyílik meg A halhatatlanság forrása című kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, az Andrássy út 69. szám alatt, július 22-én, 18 órakor. „A kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy ne csupán egy jelentős életművet mutasson be, hanem a felfedezés folyamatát is láthatóvá tegye. Az újonnan azonosított és egy évszázadon át rejtve maradt művek olyan rétegeket tárnak fel, amelyek alapvetően gazdagítják Strobl Alajos művészetének értelmezését” – hangsúlyozták a tárlat kurátorai, Erős Apolka és Borovi Dániel.

Strobl Alajos Erzsébet királyné mellszobrát faragja a veszprémi Érseki palota számára Strobl Alajosné felvétele, 1904. A Stróbl család tulajdona

A kiállítás negyvenöt szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek. 

A tárlat nemcsak a 19–20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrászának életművét mutatja be, hanem olyan műveket is a közönség elé tár, amelyek több mint száz évig rejtőzködtek, sőt akadnak olyan alkotások is, amelyeket csak a közelmúlt kutatásai során sikerült Strobl munkáiként azonosítani.

 – A kiállítás egyedisége megmutatkozik a nehézségek szülte kreativitásban is. A roppant szűkös anyagi források és a bürokratikus zsákutcák megrajzolták a program keretét. A kiállítás fittyet hányva a strukturális akadályokra, személyes kapcsolódások, Strobl leszármazottak és szakemberek elhivatottságával mutat fel értékes életmű-kontextus alternatívát – tette hozzá Erős Apolka. 

Öntvény Strobl Alajos kezéről, baljában vésővel, 1906 körül. A Stróbl család tulajdona. Fotó: Borovi Dániel

Kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében. A kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai. A kutatómunka Borovi Dániel művészettörténészhez kötődik, és Erős Apolka szerint még közel sem zárult le. – A Stróbl család és a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány jóvoltából eddig ismeretlen kép és iratanyaggal dolgozhatunk. Az új források összevetése az MKE könyvtári, levéltári és művészeti gyűjteményével igen izgalmas folyamat. Ha mindezt kiegészítjük a közösségi médiából érkező, lappangó műtárgy információkkal, már-már igazi nyomozati tevékenységet kapunk – tette hozzá. 

Erős Apolka beszámolt a kiállítás innovatív látványosságáról: a látogatót, Strobl Alajos Mechwart emlékművének egyetlen épen maradt alakja fogadja majd az Andrássy úti lépcsőn, aranyló 3D printként, monumentalitásában megidézve. 

Strobl Alajos szellemi öröksége élő művészettörténet. A gazdagon dokumentált életútból egyértelműen kirajzolódik a technológiai nyitottság. Korának technikai vívmányait, szoborvázainak építésében, kőszobrászati és bronzöntészeti megoldásaiban, ugyanúgy alkalmazta, mint a térhatású sztereó fotográfia kínálta lehetőségeket az emlékőrzés terén.

– mesélte a kurátor, majd hozzátette: – Ma, techné és logosz kutatása, a kortárs formaképzési lehetőségek oktatása megkerülhetetlen a szobrászati képzésben. Ezt a szemléletet hirdeti az egyetem kapuzatában a nyomtatott szobor interpretáció. A szobortestek szkennelése, lehetővé teszi a plasztikák virtuális térben történő formai elemzését hordozó anyagaiktól elválasztva. Ez Erős Apolka szerint egyrészt kitágítja a Strobl kutatás terét, másrészt, a nagyközönség figyelmét ráirányítja a szobrok jelenlétére.

 

A kiállítás az újonnan felfedezett szobrok mellett, páratlan, archív fotográfiai anyagával helyezi új megvilágításba az életművet. A kurátor arról is beszámolt, a kiállított műtárgyakkal párhuzamosan, láthatóvá válik az a műtermi szituáció is, amikor és ahogyan a mester formálta alkotását. Ezek a műtermek Erős Apolka szavai szerint ma is a szobrászművész képzés terei, amik nem csak a szellemi örökséget hordozzák magukon, titkon egy-egy rejtőző Strobl szobrot is őriznek. 

A kutatói, restaurátori összefogás eredményekénta kiállításon látható lesz olyan mellszobor, aminek redukált formanyelvű, márvány verzióját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Továbbá, olyan portrészobor is, amit a Strobl-hagyatékban található, eddig publikálatlan fotó és az albumlap hátán olvasható kézírás alapján sikerült beazonosítani. 

– mondta el lapunknak a kiállítás társkurátora, Erős Apolka, aki még azt is elárulta: – Külön formai csemege, amikor egy plasztikának az ismert bronz verziója mellett látható annak gipsz példánya is. Műhelytitkok is felszínre kerülnek egy öntészeti segédkópia és egy félreértelmezett szobor-kiegészítés kapcsán. A századforduló relikviái így, a szobrászat élő láncolatával és napjainkkal is egyaránt szerves egységet alkotnak.

Hans Temple: Strobl Alajos a műtermében, 1886 Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Fotó: MNG

A kiállítást dr. Szerdahelyi Márk művészettörténész nyitja meg. A Strobl-emlékév vezetője Fehér Ildikó művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese. A kiállítás a Strobl-emlékév részeként, a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg.