Az új választási eljárásról szóló törvény szerint a választókról a központi névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezeti, és abba az iroda automatikusan mindenkit felvesz, aki magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és választójoga van, vagy április 6-áig válik nagykorúvá.
A központi névjegyzéket már a választás kitűzése előtt létrehozták: az állandó, folyamatosan frissített központi névjegyzékben minden választópolgár szerepel, aki bármelyik választástípusban – országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati – választójoggal rendelkezik. Ennek megfelelően felvették a központi névjegyzékbe azokat a magyar állampolgárokat, menekülteket, bevándoroltakat, letelepedetteket és európai uniós állampolgárokat, akiket a bíróság nem zárt ki a választójogból.
A választójogosultak mellett fel kellett venni a központi névjegyzékbe a 17. életévüket betöltött polgárokat is, ha egyebekben lenne választójoguk.
A választás kitűzését követően azonban már olyan névjegyzékre van szükség, amely csak a kitűzött választáson aktív választójoggal rendelkező választópolgárok adatait tartalmazza.
Egy-egy választás kitűzését követően ezért a központi névjegyzék alapján az NVI elkészíti a szavazóköri névjegyzéket, amelyben már csak az adott választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok szerepelnek, a parlamenti választás esetében nem szerepelnek tehát ezekben a szavazóköri névjegyzékekben a menekültek, bevándoroltak, letelepedettek, más uniós állam polgárai.
A választójogra azonban még csak „várománnyal tekintő” 17 évesek is megkapják az értesítőt a választás kitűzéséről, és élhetnek is a jelöltajánlási lehetőséggel, de csak azok, akik az általuk támogatott jelölt ajánlóíveinek leadásáig nagykorúvá válnak, ez újdonság a korábbi évekhez képest.
A választási irodák az ajánlások ellenőrzésekor megvizsgálják, hogy az ajánlóívet aláíró rendelkezett-e választójoggal bármikor (akár csak egy napig is) az ajánlóív kiadása és leadása közötti időben, és ha igen, elfogadják érvényes ajánlásnak.