A keresetlevél szerint a szóban forgó terület a MÁV Zrt. tulajdonában állt. A tulajdonos éveken át nem tett sem jogi, sem más lépést a helyzet rendezése, a területen kialakult helyzet kezelése érdekében, ugyanakkor megtűrte, hogy területére illegálisan építményeket, kunyhókat építsenek fel hajléktalanok és ott életvitelszerűen tartózkodjanak.
A kerületi önkormányzat 2011. október 17-én és a MÁV Zrt. „köztisztasági feladatok ellátása céljából" egy bérleti szerződést kötött, amelyben a bérlő önkormányzat lényegében azt vállalta, hogy a területet egy meg nem jelölt későbbi időpontban kiürítteti, tiszta állapotban adja vissza, a bérelt területet pedig köteles a megjelölt célra, azaz köztisztasági feladatok ellátására használni.
Másnap többen arra érkeztek haza, hogy otthonaikat munkagépekkel ledózerolták. Arra sem volt lehetőségük, hogy személyes tárgyaikat, értékeiket kimentsék. Az ott lakókat, köztük a felpereseket a bontásról előzetesen írásban nem értesítették, velük szemben semmilyen hatósági, közigazgatási eljárás nem indult. A keresetlevél szerint az érintett hajléktalanok helyzete a bontást követően rosszabbra fordult.
A polgári per 2012. október 11-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A felperes hajléktalanok hatmillió forintos kártérítést és nyilvános bocsánatkérést követeltek a kerületi önkormányzattól azért, mert szerintük értesítés nélkül, jogellenes módon kilakoltatták őket a vasúti töltés oldalában lévő hajlékaikból. Az önkormányzat tájékoztatása szerint viszont a jogtalanul felépített kunyhók lebontása után minden egyes érintett elhelyezéséről gondoskodtak, egyetlen hajléktalant sem küldtek el a menedékhelyről, s az intézkedés során nem sérültek a hajléktalanok jogai sem. A hajléktalanokat A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) képviselte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!