Jöhetnek a nagyobbak?
Az is igaz, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a beruházások finanszírozása nem kizárólag a befektetők saját tőkéjén múlik, így magyar vállalkozások számára is megnyílhat a lehetőség a piacra lépésre. Ugyanakkor szükséges a szakmai tapasztalat és a projektfejlesztési képesség is, esetleg további, nemzetközi finanszírozási háttér. Mindezekben pedig a nagy európai energetikai társaságok – például a német RWE vagy a spanyol Iberdrola – komoly versenyelőnnyel rendelkeznek, hiszen Európa-szerte több ezer megawattnyi szélerőművet fejlesztettek és üzemeltetnek.
Ebbe a körbe tartozik a Shell is, amely az elmúlt években jelentős megújulóenergia-portfóliót épített ki, stratégiája pedig mindinkább az energiakereskedelemre és az ügyféloldali energiamegoldásokra irányul, vagyis éppen azokra a területekre, amelyek előtt a magyar piacon is új lehetőségek nyílhatnak.
Vagyis minden esély megvan arra, hogy megjelennek a külföldi szereplők a magyar energiapiacon, azt viszont még nem látni, hogy a kialakuló szabályozás a hazai vállalkozásoknak is képes lesz-e stabil pozíciót biztosítani. Az elmúlt évek energiapolitikájának egyik legfontosabb célja az volt, hogy az energiakereskedelemből és az energiaszolgáltatásból származó nyereség minél nagyobb része magyar tulajdonban maradjon. Ebben az MVM meghatározó szerepet töltött be. Az MVM az energiakereskedelemből és szolgáltatásokból származó nyereségének jelentős részét állami kézben tartja, a várható átalakulás viszont a magyar vállalat piaci súlyát átalakíthatja, a profitot pedig határon kívülre irányíthatja. Könnyen elképzelhető, hogy a piacok a várható beruházásokon felül ezt is nagyra értékelik, amikor az új kormányt árazzák be a forint árfolyamán keresztül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!