Így változik az adatgyűjtés 2010-hez képest

Az áprilisi választáson induló jelölőszervezeteknek nem kell az aláírásgyűjtést bejelenteniük a hatóságnál.

Adatvédelmi szempontból az országgyűlési választás és a kampány kiemelt jelentőségű, hiszen rövid idő alatt több millió választópolgár személyes adata kerül pártok, jelölőszervezetek és jelöltek kezelésébe – áll a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila által aláírt, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben. A választási adatkezelések vizsgálata során a hatóságnak szem előtt kell tartania a polgárok személyes adatainak védelmét, de tekintettel kell lennie arra is, hogy a pártoknak, jelölőszervezeteknek méltányolható érdekük fűződik az adatok kezeléséhez – írta.

Emlékeztetett arra, hogy a tavaly elfogadott új választási eljárási törvény (Ve.) jelentősen átalakította a jelöltállítás szabályait, és nagyban csökkentette a visszaélések lehetőségét. Újdonság, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, és a korábbinál kevesebb ajánlás szükséges az induláshoz, ezzel csökkent az aláírásgyűjtés tétje, ezért a hatóság reményei szerint csökkenni fognak a visszaélések.

A másik változás, hogy az ajánlószelvényeket ajánlóívek váltották fel. Az illetékes választási iroda valamennyi ajánlóíven feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgárral kapcsolatos adatokat, sorszámmal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal látja el, az íven pedig fel kell tüntetni az ajánlást gyűjtő személy nevét és aláírását is. Ez garantálja, hogy az ajánlások gyűjtése nyomon követhető legyen, és a visszaélések felderítése érdekében utólag is azonosítani lehet a gyűjtőt.

Új szabály, hogy a jelölt bejelentésekor az összes kiadott ajánlóívet le kell adni az illetékes választási irodának, ezáltal elkerülhetővé válik, hogy a személyes adatokat az érintett tudta és hozzájárulása nélkül más célra felhasználják.

Mivel a választási szerveknél minden, a személyes adatok kezelése szempontjából jelentőséggel bíró információ megtalálható, az ajánlásgyűjtő ívek vezetése és leadása pedig szigorú számadás szerint történik, ráadásul a visszaélések miatt a választási szervekhez lehet jogorvoslatért fordulni, a NAIH szerint nem kell az adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezniük a jelölteknek, jelölőszervezeteknek.

A hivatal szerint ugyanis ha – a korábbi évekhez hasonlóan – nyilvántartásba kellene vetetniük magukat az ajánlást gyűjtőknek, azzal – az új előírások miatt – duplikált adatbázis jönne létre, és csak növelné a jelöltként indulni szándékozók adminisztrációs terheit. Ugyanakkor az ajánlások gyűjtésének előkészítésével összefüggő adatkezeléseket – például az előzetes, telefonos időpont-egyeztetéseket – nyilvántartásba kell vetetni.

Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlásokat gyűjtők a választópolgárok magánszférájának maximális tiszteletben tartásával járjanak el, nem megengedett az ajánlóívek másolása, az ajánló személye pedig nem hozható nyilvánosságra. Emellett a NAIH elnöke szerint célszerű lenne, ha a gyűjtésben részt vevők igazolni tudnák a személyazonosságukat, a jelöltként indulni szándékozók és jelölőszervezetek pedig naprakész adatbázist vezetnének az ajánlásgyűjtésben közreműködőkről. A választópolgárok figyelmét pedig arra hívta fel a hivatal, ne írjanak alá olyan ívet, amelyen nem szerepel sorszám és pecsét, illetve nincs rajta az ajánlást gyűjtő neve és aláírása.

Emlékeztetett arra, hogy az új Ve. szerint a választópolgárok – összhangban információs önrendelkezési jogukkal – jogosultak megtiltani, hogy a választási szervek kiadják a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek az adataikat. A jelöltek, jelölőszervezetek a kampány során a nyilvános terjesztésű telefonkönyvből csak azoknak az előfizetőknek a telefonszámát hívhatják fel, akik hozzájárultak a közzétételéhez, és nem zárták ki a közvetlen megkeresést. Ehhez kizárólag a legfrissebb telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel. A telefonkönyvben szereplő lakcímadatok kampánycélú hasznosítását ugyanakkor nem tartja megengedhetőnek a hatóság.

Az automatizált telefonhívásokkal kapcsolatban a hivatal álláspontja az, hogy a számképzés elvén működő módszer nem elfogadható, ugyanakkor a nyilvános telefonszám-adatbázison alapuló automatikus hívásrendszer alkalmazható. A magánszféra védelme érdekében azonban biztosítani kell a hívások megszakíthatóságát – tette hozzá.

Kampányanyagot csak akkor lehet a választópolgárhoz eljuttatni mobiltelefonszámának vagy e-mail címének felhasználásával, ha az érintett kifejezetten hozzájárult.

Péterfalvi Attila kiemelte: a jelöltek, jelölőszervezetek kötelesek a kampány céljából folytatott adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezni a hatóságnál. Az adatkezelés enélkül nem kezdhető meg. Jogellenes az egyéni vállalkozók adatait tartalmazó adatbázisokat és nyilvános szakértői névjegyzékeket (például könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását) kampánycélra felhasználni – hívta fel a figyelmet a hatóság elnöke.