Az Országgyűlés fideszes elnöke úgy fogalmazott: egy társadalom erejének vagy erőtlenségének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. „A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája” – fogalmazott, hozzátéve: a társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bőség.
Kövér László szerint ha egy nemzet „lelkierői elapadnak”, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A társadalom tiszta légkörét nem lehet a jog eszközeivel megteremteni – idézte Szolzsenyicint, aki maga is megjárta a kommunista Gulag táborait.
„Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erős nemzet akarunk lenni – és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erős –, és a 20. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelőtt emlékeznünk kell” – fejtette ki Kövér László, hangsúlyozva: ismerni kell pontosan a múltat, „amelyről évtizedeken keresztül hazudtak nekünk”.
Az Országgyűlés elnöke szerint az emlékezés közösséget teremt és erősít. „A múlt, amire emlékezünk, megerősíti az összetartozásunkat a jelenben, és képessé tesz arra, hogy a jövőt együtt alkossuk meg” – emelte ki, hozzátéve: emlékezni annyi, mint felelősséget vállalni egymásért. Kegyelet az áldozatoknak, tisztelet az emlékezőknek – zárta megemlékezését a házelnök.
Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), a XXII. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a 20. században egymást követték azok az elnyomó, embertelen és gyilkos rendszerek, amelyek emberek millióinak életét vették el, családokat tettek tönkre, emberi sorsokat nyomorítottak meg. „Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos” – mondta, hozzátéve: nem lehet különbséget tenni bűnök között, amikor mindegyiknek a célja valamilyen ideológia alapján mások elpusztítása, elnyomása, megalázása.
