A kormánypárt ezt arra reagálva közölte, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetői csütörtökön a Szabadság téren arról beszéltek: nincs helye a szabadságról elnevezett téren sem a szovjet hősi, sem pedig a német megszállás áldozatainak emlékére építendő emlékműnek; az 1945 előtti állapotokat kellene helyreállítani az ereklyés országzászlóval.
A Fidesz közleményében úgy fogalmazott: folytatódik a politikai hisztéria azzal, hogy a szélsőbaloldal után a szélsőjobboldal is kivonult a Szabadság térre, hogy „indulatokat keltsen”.
Miközben a balliberális értelmiség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is hisztérikusan tiltakozik a Szabadság térre tervezett emlékmű felépítése ellen, a német megszállásról mint történelmi tényről a zsidó közösség is minden évben megemlékezik. Az emlékmű és a Sorsok Háza körüli vitába közben beszállt az Egyesült Államok nagykövetsége is.
Ismeretes, a Mazsihisz februárban a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik. Ezek között szerepelt, hogy állítsák le a józsefvárosi Sorsok Házának, valamint a német megszállási emlékműnek az építését, továbbá távolítsák el a Veritas történelmi intézet éléről Szakály Sándort.
A Magyar Nemzet április 19-én számolt be arról, hogy a Mazsihisz által kezdeményezett bojkott ellenére a nyertesek többsége lehívja a holokauszt-emlékév pályázati pénzeit.
