Történt mindez annak ellenére, hogy – mint megírtuk – a zsidó közösség korábban minden évben megemlékezett március 19-én a német megszállásról. Mécs Imre, az emlékmű ellen tiltakozók egyik vezető alakja lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, nem tartja az amerikai nagykövetség részéről a magyar belügyekbe való beavatkozásnak a külképviselet szerdán kiadott kommünikéjét. Ismeretes, ebben a külképviselet arra ösztönözte a magyar kormányt, hogy folytasson társadalmi párbeszédet a Sorsok Háza és a német megszállási emlékmű ügyében.
A volt szabad demokrata–szocialista politikus hangsúlyozta, a magyar társadalomnak nem volt eddig lehetősége önvizsgálatot tartani, és szembenézni a múltjával. Az amerikai nyilatkozat Mécs szerint egy ilyen folyamat elindulását támogatja, s aki ezt megakadályozza, az sokat árt a magyar nép egészének. Kérdésünkre, nincs-e ellentmondás abban, hogy a Mazsihisz minden évben megünnepli azt, aminek a tervezett szobor elvileg emléket állítana, a volt politikus nemmel felelt. Mint mondta, a borzalmak nem a német bevonulással kezdődtek. Hangsúlyozta, a német megszállásról és a holokausztról is meg kell emlékezni, a társadalmi párbeszéd azonban mindkét esetben nélkülözhetetlen.
Tegnap egyébként volt egy megemlékezés a holokausztról. Kétszázötven külföldi fiatal indult el ugyanis Sopronból Budapestre, hogy az 1944-es halálmenetre emlékező gyaloglással megkövesse a holokauszt túlélőit, illetve az áldozatok leszármazottait. A Menetelés az életért elnevezésű rendezvényhez bárki csatlakozhat – mondta a szervezők képviseletében Jobst Bittner lelkész. A kezdeményezés Németországból indult 2007-ben. Azóta mintegy 20 ezer ember vett részt a rendezvényeken, és 12 országba, illetve 120 városba jutottak el a náci népirtások miatti bocsánatkérésekkel és megemlékezésekkel.
Miközben a balliberális értelmiség és a Mazsihisz is hisztérikusan tiltakozik a Szabadság térre tervezett emlékmű felépítése ellen, a német megszállásról mint történelmi tényről a zsidó közösség is minden évben megemlékezik. Az emlékmű és a Sorsok Háza körüli vitába közben beszállt az Egyesült Államok nagykövetsége is.
Ismeretes, a Mazsihisz februárban a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik. Ezek között szerepelt, hogy állítsák le a józsefvárosi Sorsok Házának, valamint a német megszállási emlékműnek az építését, továbbá távolítsák el a Veritas történelmi intézet éléről Szakály Sándort.
A Magyar Nemzet április 19-én számolt be arról, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által kezdeményezett bojkott ellenére a nyertesek többsége lehívja a holokauszt-emlékév pályázati pénzeit.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
