A német megszállás áldozatainak emlékművét – amelyen Magyarországot Gábriel arkangyal figurája, míg a megszálló németeket az angyalra lecsapó birodalmi sas jeleníti meg – sokan azért bírálják, mert szerintük összemossa az elkövetők és az áldozatok emlékét, és ily módon meghamisítja a történelmet.
A szobor elleni balliberális tiltakozás azonban jóval azelőtt kezdődött el, hogy egyáltalán tudni lehetett arról, hogyan fog kinézni az emlékmű. A német megszállásról mint történelmi tényről pedig hagyományosan a zsidó közösség is minden évben megemlékezik. 2011-ben Zoltai Gusztáv egy Veszprémben elmondott beszédében úgy fogalmazott: 1944. március 19-én ezen a napon lépte át a határt a német hadsereg, megpecsételve ezzel a magyarországi zsidóság sorsát. Hangsúlyozom: ez nemcsak a zsidóság, hanem minden magyar állampolgár tragédiájává is vált! – tette hozzá. A Mazsihisz akkori vezetőségének tagja nyomatékosította, hogy azon a napon a zsidó és a magyar történelem összeforrt. Idén a megemlékezésre szóló meghívóban szintén az szerepelt, hogy „hazánk német megszállásának hetvenedik évfordulója alkalmából” hívják meg a vendégeket.
Az emlékmű körüli vitába közben beszállt az Egyesült Államok is. Arra ösztönzik a magyar kormányt, becsületesen, tényszerűen értékelje a holokausztot, amelyhez hozzátartozik, hogy kérje ki és vegye figyelembe a társadalom véleményét – közölte tegnap a budapesti amerikai nagykövetség az MTI-vel. A külképviselet kommünikéjében jelezte, az Egyesült Államok támogatta a magyar kormány és a magyar társadalom azon óhaját, hogy megemlékezzék a hetven évvel ezelőtti eseményekről, „amikor náci erők és magyar szövetségeseik” magyar zsidókat, romákat és más kisebbségeket gyűjtöttek össze, majd deportáltak. Figyelmüket azonban – mint írják – nem kerülték el a magyar társadalmon belüli „jelentős aggodalmak a kormánynak az évfordulóra vonatkozó javaslatait illetően”, közöttük egy új múzeum, valamint egy emlékmű terve ellen, amely, mint a kormány megfogalmazta, „Magyarország német megszállásának áldozatairól” emlékezik meg.
A más ügyekben ritkán megnyilvánuló külképviselet kommünikéjében felidézi: különféle társadalmi csoportokhoz tartozó magyarok, zsidó szervezetek, civil csoportok és Magyarország külföldi partnerei adtak hangot fenntartásuknak ezen tervek miatt. Arra is emlékeztettek, a kormány februárban azt jelezte, hogy húsvét után folytatja a párbeszédet a holokauszt-emlékév tervei miatt aggódó szereplőkkel, továbbá tudatta, hogy május 31-ig elhalasztja az emlékmű befejezését. A közlemény szerint a kormány és állampolgárai közötti konstruktív eszmecsere „a demokratikus, jó kormányzás ismérve”, a párbeszéd ígérete pedig bátorító reményt keltett bennük.
Meglepő, hogy az amerikai nagykövetség ilyen markáns állásfoglalást tett az ügyben, néhány hónapja ugyanis lapunk hiába kérte, hogy nyilatkozzanak az Amerikai Népszava terrorcselekményre buzdító cikkének ügyében. Ismeretes, az Egyesült Államokban bejegyzett portál olyan publicisztikát közölt, amelyben a szerző előbb minden magyar jogának, majd egyenesen kötelességének nevezte a német megszállás emlékművének felrobbantását. Noha a magyar törvények szerint ezzel a szerző kimerítette a terrorcselekményre való buzdítás fogalmát, az amerikai külképviselet szerkesztőségünknek nem volt hajlandó sem elítélni a cikk hangnemét, sem arra válaszolni – lévén, a nagykövetség is a Szabadság téren van –, foglalkoznak-e a cikkel mint biztonsági kockázattal.
Ismeretes, a Mazsihisz februárban a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik. Ezek között szerepelt, hogy állítsák le a józsefvárosi Sorsok Házának, valamint a német megszállási emlékműnek az építését, továbbá távolítsák el a Veritas történelmi intézet éléről Szakály Sándort.
A Magyar Nemzet április 19-én számolt be arról, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által kezdeményezett bojkott ellenére a nyertesek többsége lehívja a holokauszt-emlékév pályázati pénzeit.
A teljes cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.
