A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

2025. 10. 20. 8:32
1956 Forrás: Fortepan
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése nem csupán történelmi tragédia, hanem a politikai emigrációs hullám következtében a magyar világnemzetté válásának egyik sorsfordító állomása is volt. A megtorlások elől mintegy kétszázezer honfitársunk menekült el, akik szétszóródtak a világban. Míg a legtöbben Nyugat-Európában vagy Amerikában találtak menedéket, néhányan egészen Afrika déli csücskéig, a mai Dél-Afrikáig jutottak. Számukra a visszatérés nem volt opció, hiszen a kommunista diktatúra halálos ítélettel várt volna rájuk.

1956
Egy család útja 1956 után – előadás az MCC-ben (Forrás: Magyar Összetartozás Intézete)

Ennek a különleges, messzire szakadt sorsnak az emlékezetét és a nemzeti identitás megőrzésének fontosságát járja körül Jeney János György, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója október 22-én, az MCC Kinizsi Pál termében tartandó ünnepi előadásán. A személyes hangvételű előadás címe: „A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után”.

A nyelv, mint az 1956-os emigránsok menedéke

Az 1956-os menekültek jelentős része a beilleszkedés és az új élet reményében úgy döntött, nem adja tovább anyanyelvét gyermekeinek, felesleges tehernek érezve a magyarság terhét. Jeney János György nagyszülei azonban másképp döntöttek.

A Székelyföldről indult család, bár Dél-Afrikában telepedett le, szilárdan hitt abban, hogy a szülőktől kapott nemzeti identitástudatot – még a reménytelen távolság ellenére is – kötelesség továbbadni. Ennek a felelős döntésnek köszönhető, hogy a kutató bár Dél-Afrikában született, hatéves koráig kizárólag magyarul beszélt.

Az előadás bemutatja, hogyan menekültek meg Jeney János György ősei a kommunista terror elől, eljutva a Kárpát-medencéből Afrika déli csücskébe, és hogyan fordult meg a sors két nemzedékkel később: a kutató maga tért vissza a Kárpát-medencébe, Magyarországra. Jeney János György rávilágít, hogy miért fontos a magyarság megőrzése még akkor is, ha úgy tűnik, sosem térhetünk vissza őseink földjére.

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete e különleges sorsú család történetével kíván méltó emléket állítani 1956 hőseinek és mindazoknak, akik – bárhol is éljenek a világon – őrzik magyar identitásukat.

Az esemény helyszíne és időpontja:

  • Helyszín: MCC Kinizsi Pál terem (1113 Budapest, Tas vezér utca 3–7.)
  • Időpont: 2025. október 22. (szerda) 11 óra
  • Előadó: Jeney János György, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója

Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.