A több mint másfél milliárd forintnyi kormányzati támogatásból négyszáznál több olyan pályázat valósul meg az idén, amelynek középpontjában a holokauszt megismertetése, az áldozatok emlékének ápolása áll. Mindössze negyvenkét pályázat esetében döntöttek úgy a győztesek, hogy nem tartanak igényt a kormány támogatására. Ezek összege a Civil Alap eredeti keretének – 1,8 milliárd forint – valamivel több mint tíz százalékát teszi ki.
Ismeretes, a Mazsihisz februárban a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik. Ezek között szerepelt, hogy állítsák le a józsefvárosi Sorsok Házának, valamint a német megszállási emlékműnek az építését, továbbá távolítsák el a Veritas történelmi intézet éléről Szakály Sándort. A Mazsihisz logikája szerint többen is csatlakoztak a holokauszt-emlékév bojkottjához, közülük 35 szervezet és személy létrehozta a Memento70-et. A civil összefogás a napokban jelentette be önálló pénzgyűjtő kampányának kezdetét. Céljuk, hogy adományokból teremtsék elő a támogatások lemondása nyomán kiesett 210 millió forintot. Állításuk szerint programjaikkal arra szeretnének rámutatni, hogy a magyarországi holokauszt nem a deportálásokkal, nem a gettók és a haláltáborok felállításával, a tömeggyilkosságokkal kezdődött. A tragédia mozgatórugói szerintük olyan, korábban keletkezett téveszmék, előítéletek voltak, amelyek a mai magyar társadalomban is élnek, és nem csupán a zsidó közösséget érintik.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke, a Memento70 egyik szóvivője februárban a Népszabadságnak adott interjúban azt nyilatkozta, abnormálisnak tartaná, ha a hetvenedik évfordulón zsidók nélkül emlékezne a kormány a holokauszt áldozataira. A lapunk birtokába került sikeres pályázatokat tartalmazó lista alapján azonban ettől nem kell tartani. A Civil Alap támogatására sikerrel pályázó több mint négyszáz győztes közt számos zsidó és nem zsidó szervezet is szerepel.
Húszmillió forintot nyert a győri zsidó hitközség a Menház regionális zsidó kulturális és oktatási központ létrehozására, míg a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség négy pályázattal összesen 28 millió forintra vált jogosulttá. Tízmillió forintos támogatást nyert a Magyarországi Zsidó Temetőkért Alapítvány, amely pályázatában a zsidóságot, a helyi közösségeket ért veszteséget bemutató programra vállalkozott a vidéki temetők és emlékhelyek kutatásával és tanulmány megjelentetésével. Húszmilliós támogatást nyert a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma kiállítás szervezésére, míg az antiszemitizmus ellen küzdő Tett és Védelem Alapítvány a társadalom emlékezését segítő videoprojekt elkészítésére kap huszonhatmillió forintos támogatást.
A Miskolci Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség harmincmillió forintot fordíthat a borsodi megyeszékhelyen működő, a vidék egyetlen ortodox zsinagógájának megmentésére. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 11 millió forintos támogatást nyert a holokauszttal kapcsolatos programok szervezésére. Ennél valamivel kevesebbre, tízmillió forintra vált jogosulttá a Bét Orim Progresszív Zsidó Egyesület, hogy megszervezze az Együttélés Háza névre hallgató tolerancia-workshopot. Az ortodox zsidó Amerikai Alapítványi Iskola három pályázatával összesen 29 millió forintnyi támogatáshoz jutott. Az intézmény többek között a magyar zsidó gasztronómia hagyományainak széles körű megismertetésére, két északkelet-magyarországi zsidó temető rendbetételére vállalkozott, továbbá arra, hogy emléktáblát állít az 1944-ben megölt zsidó mártíroknak minden érintett helységben. A magyar zsidóság történetével foglalkozó brüsszeli kiállítás szervezésére 18 millió forintot kapott az Európai Rabbik Központja.
A felsorolt győztesek közül a legnagyobb összegű támogatást az Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. nyerte el, amely 70 millió forintot fordíthat az erzsébetvárosi zsidó helytörténeti tár létrehozására. A legkisebb megítélt pályázati összeg kétszázezer forint volt, ennyit nyert többek közt a holokauszttal kapcsolatos programokra és kutatásra a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola, illetőleg a Csepeli Városkép Kft. Radnóti-emléknap és zenés irodalmi műsor szervezésére.
A tízmillió forint feletti összegben részesülő pályázók névsorában található többek között a Kortárs Média Kft., amely Radnóti Miklósról szóló dokumentumfilm elkészítéséhez kapott 30 millió forint támogatást. Szintén ennyit nyert a Filmnet Iptv Kft. a Miért hagyjuk, hogy így legyen? című fikciós dokumentumfilm elkészítéséhez. Az ATV Zrt. a holokauszttal és a zsidó kultúrával foglalkozó, 30 részes rövidfilmsorozatához 20 millió forintra pályázott, sikerrel. Ugyanennyit ítéltek oda a Sense Agency Kft.-nek, amely a magyarországi holokausztot feldolgozó, online interaktív térkép megalkotását vállalta. A Lánchíd Rádió kétmillió forintot fordíthat 26 részes, kéthetente jelentkező történelmi riportműsorának elkészítésére. A győztesek közt szerepel több roma szervezet is, illetőleg olyan egyesületek, amelyek a holokauszt roma áldozataival foglalkoznak, film, kiadványok és kulturális programok formájában.
A sikeresen pályázók listáján feltűnik Ungvári Tamás író, kritikus neve is, aki a dokumentumok szerint másfél millió forintot nyert Az Ébredés – A holokauszt eseményének felfogása, korai megértése, társadalmi feldolgozásának kezdetei a háború után Magyarországon című kötetének megjelenítéshez. Annak ellenére, hogy Ungvári Tamás korábban többször is élesen bírálta a Sorsok Házának koncepcióját, úgy tűnik, mégsem csatlakozott az állami támogatást visszautasítók csoportjához. Suchman Tamás korábbi szocialista miniszter hárommillió forintot kapott, hogy Somogy megye hat településéről elhurcolt zsidóknak állítson emlékművet. A kormány emlékezéspolitikájával szemben mélyen kritikus Geiger András által létrehozott Mensch Nemzetközi Alapítványnak pedig hétmillió forint támogatást ítéltek oda, hogy A vidéki zsidóság a deportálások előtt címmel rendezhessen kiállítássorozatot az Egyesült Államokban és Kanadában.
A 16 pályázat közül, amelynél hivatalos felmondás nélkül utalták vissza az elnyert támogatást (összesen 114,250 millió forintot), tizenkettő a Mazsihisztől és társszervezeteitől érkezett. Közülük a legnagyobb értékű támogatás 22 millió forint volt, amelyet a Magyar Zsidó Levéltár nyert el, elsősorban a Németországba elhurcolt magyar zsidókkal kapcsolatos tudományos kutatásokra. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) szintén hivatalos felmondás nélkül utalt vissza 24 millió forintot, amelyből a holokauszt hetvenedik évfordulójának emlékére rendeztek volna kulturális eseménysorozatot. A BZSH Budai Körzet saját emléksorozatára elnyert nyolcmillióról, míg a B’nai B’rith saját szervezésű, Visegrádi Országok Találkozójának két és fél milliós támogatásáról mondott le.
Hivatalosan 26 pályázat esetében jelezték a győztesek, hogy lemondanak az elnyert kormányzati támogatásról. Ezek összesen 89,700 millió forintról szóltak. Közülük a legnagyobb értékű pályázatot az Alapítvány a Budapesti Dohány Utcai Zsinagógáért nyújtotta be. A húszmillió forintos támogatást a szervezet a zsinagóga kertjében található temető emlékhelyének fejlesztésére nyerte. A legkisebb összegű hivatalosan lemondott pályázat a Polyhimnia KKT-hoz tartozott, amely hatrészes komolyzenei koncert szervezésére kapott volna 400 ezer forintot.
A nyertes pályázatok között szereplő Mazsihisz Szeretetkórház, amely kétmillió forintot nyert, úgy tudjuk, egyelőre nem utalta vissza az összeget. Nem utasította vissza az elnyert két és fél millió forintos támogatást a Spinóza Színház Egyesület sem, amelyet szeptemberi, holokauszttal kapcsolatos estjeinek megrendezéséhez kért. A darabját e színházban bemutató Garai Róbert rendező viszont lemondott arról a két és fél milliós támogatásról, amelyre korábban Zsidó mezőkön-zsidó mezőkről című előadásával pályázott.
