Az unió jövője múlhat az EP-választás eredményén

A CÖF szerint itt az ideje az intézményrendszer reformjának és a bürokrácia csökkentésének.

BL
2014. 05. 13. 11:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csizmadia László, a CÖKA elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondta: a május 25-i európai parlamenti választások sorsdöntő, történelmi fordulatokat eredményezhetnek; a fő kérdés, hogy képesek-e az EU eredeti céljainak megvalósítására az unió jövőbeni vezetői, vagy a gyengébbek „gyarmatosítására” törekednek.

A CÖF–CÖKA szerint a most következő ciklusban elő kell készíteni az Európai Parlament létszámának felére csökkentését, s meggondolandó az esetleges későbbi megszüntetése is. Ezzel párhuzamosan a közösségi ügyek eldöntésében jelentősebb szerepet kell adni a nemzeti parlamenteknek – tette hozzá Csizmadia László.

Kitért arra, a következő ciklusban meg kell határozni az EP összeurópai döntési kompetenciáját, s azt a nemzeti parlamentek elé kell terjeszteni jóváhagyásra. Felvetette, például a fő pénzügyi, gazdasági, külügyi és honvédelmi kérdésekben legyen népi konzultáció, és a nemzeti parlamentek döntését is vegyék figyelembe a jövőben. „Az Európai Unióban vissza kell szorítani az ideológiai, pártpolitikai harcokat, elsődleges célnak a polgárok mindennapjait érintő, az életminőség javítását szolgáló közügyek intézését kell tekinteni” – hangoztatta Csizmadia László.

Hozzátette: azokat a képviselőjelölteket, akik szélsőséges pártokhoz tartoznak, nem szabad mandátumhoz juttatni, „nem lehetünk ugyanis önmagunk és hazánk ellenségei”. Ugyanígy nincs helyük az Európai Parlamentben az euroszkeptikusoknak – mondta.

Fricz Tamás, a CÖF szóvivője közölte, az európai egyesült államok helyett a nemzetek Európájára van szükség, és a nemzetállamok laza szövetségét látják igazán működőképesnek, úgy, hogy a szuverenitáson van a hangsúly. Hozzátette, a CÖF azt szeretné, ha olyan képviselők mennének az Európai Parlamentbe, akik ezt a fajta koncepciót képviselik.

Szólt arról is, hogy a közjót középpontba állító Európára és unióra lenne szükség, hiszen ez a demokrácia végső célja. Mostanában ugyanis – tette hozzá – a piacgazdaság globálissá nőtte ki magát és a nemzetállamok fölé kerekedett, így átvéve az irányítást az unió és az egyes tagok felett. „Nagy a tétje annak, hogy olyan képviselőket válasszunk május 25-én, akik nem behódolni akarnak a piaci nemzetközi köröknek, miként tették és teszik azt a hazai baloldali pártok és jelöltjeik, hanem globálisan az unió, kontinentálisan pedig a nemzetek szuverenitásának és mozgásterének megőrzése érdekében próbálnak fellépni az Európai Parlamentben” – hangsúlyozta Fricz Tamás.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF új szóvivője arról beszélt: megvizsgálták az unió és az Európa Tanács működését, és azt találták, hogy az intézmények jogvédelmi rendszere nem működött megfelelően Közép-Európában. Példának a székely autonómiát, illetve Malina Hedvig ügyét hozta fel, és hozzátette, hogy az unió alapjogi ügynöksége, az európai ombudsman vagy a Velencei Bizottság e téren kudarcot vallott.

Jelezte: az utóbbi időszakban számtalan példa volt arra, hogy az unió nem tartotta be az alapszerződésben foglalt azon kitételt, hogy tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségét és nemzeti identitását. Ezért a CÖF–CÖKA úgy gondolja, hogy továbbra is szükség van egy közös európai alkotmányra, amely garanciát adhat a nemzeti identitás és függetlenség érvényesítésére az unióban – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.