A múlt heti beiktatási beszédében a kárpátaljai magyarok autonómiájáról tett, többek által bírált kijelentését megerősítve Orbán Viktor Az estében kifejtette: „mi stabil és demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek [ ], márpedig se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köztük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti. Vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát.”
Az autonómia jogintézményének Európában számos megvalósítása létezik – folytatta –, és „majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik konkrét jogintézmény mellett törnek lándzsát. [ ] De akármelyik mellett is törnek majd lándzsát, tudniuk kell nekik is és az ukránoknak is, hogy a magyar állam teljes súlyával ott van a kárpátaljai magyarok autonómiaigénye mögött” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte mivel most áll fel az új Ukrajna, most kell elmondani az elvárásokat.
Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az „Ukrajna területi szuverenitását megsértő” orosz akció ügyében „nekünk Ukrajnát kell támogatnunk”.
Az ukrán válság gázellátásra gyakorolt hatásáról a kormányfő azt mondta, reméli, ez a hatás csekély lesz, de „felkészültünk a rossz forgatókönyvekre is”. Magyarország képes arra – az ehhez szükséges döntéseket a kabinet meghozta –, hogy hosszú ideig biztonságosan, stabilan lássa el energiával a lakosságot és az ipart – nyomatékosította, megjegyezve, hogy az Alekszej Miller Gazprom-elnökkel a napokban kötött megállapodások is a biztonságos magyar energiaellátást szolgálják.
A devizahitelekkel kapcsolatban Orbán Viktor a tévéinterjúban azt mondta, hogy egy végleges, az embereknek biztonságot nyújtó megoldást szeretnének, ezért meg kell várni a tiszta jogi helyzetet teremtő bírósági döntést, amely után a kormány „rakétasebességgel” meghozza a szükséges döntéseket. „Minden devizahitelest biztonságba fogunk helyezni” – jelentette ki. Megjegyezte, szeretné, ha az ősszel döntéseket hozhatnának.
A kormányalakítást megelőző, a héten folytatott konzultációiról szólva – megerősítve, hogy nemzeti konzultáció is lesz majd a jövőben – kitért a Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott megbeszélésre, amelyen az államadósság is téma volt. Utóbbiról kifejtette: az adósság mértéke csökkent, és jelentős vagyontárgyakat is vásárolt az állam, vagyis „az adósságunk súlya a vagyonunkhoz képest jelentősen változott”. Hozzáfűzte, hogy vannak olyan pénzek „raktáron”, amelyeket az év közben lejáró tartozásra fordítanak, és „akkor egy pillanat alatt javulni fog az államadósság helyzete”. Összegzése szerint ma az állam vagyonát és gazdasági erejét terhelő adósság aránya jelentősen kisebb, mint korábban.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az a jó, „ha nem külföldiek felé vagyunk eladósodva, hanem a saját állampolgáraink felé”. „Miért kellene Smith úr zsebébe mennie a profitnak, ha egyébként az a kamat Kovács úr zsebébe is mehetne?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök a magyar lakossági állampapír-állományra utalva.
A kormányalakítás ügyében elmondta: azért csak júniusban alakul meg az új kabinet, mert az emberek az országgyűlési választáson a folytatásra szavaztak, vagyis „ugyanaz az irány érvényes, ugyanazt a programot hajtjuk végre, és nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel fogunk dolgozni”. Tervei szerint a május 25-ei európai parlamenti választást követő héten véglegesíti a már megkezdett megbeszéléseket új kormánya minisztereivel, „június 6-án a miniszterek listája készen áll”, két-három napra rá pedig teljes lesz az államtitkári lista is. Hozzáfűzte, van olyan személyi kérdés, amelyről már döntött.
Az EP-választásra rátérve a kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország az eredményei ellenére sem kapta meg a neki járó tiszteletet. Mint mondta, olyan magyar EP-képviselőkre van szükség, akik kiállnak Magyarország mellett.
A Jobbik erősödését jelző közvélemény-kutatási adatokat firtató kérdésre úgy válaszolt: „érdektelennek tartom ezeket a szempontokat”. Szerinte az a fontos, hogy milyen minőségű embereket küld Magyarország Brüsszelbe.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar parlamenti képviselők kétharmada „az európai közép erejéhez tartozik”, ezért „semmilyen szélsőség, sem jobbról, sem balról nem fog teret nyerni”.
A kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyében arra a kérdésre, hogy mit tud erről egy miniszterelnök, Orbán Viktor azt felelte: „eleget”. Szavai szerint a kémkedés valójában hazaárulás, ezért ezt példátlan, döbbenetes esetnek tartja. „Azt, hogy az internacionalisták – akik a nemzetet nem tartják fontosnak – a magyar történelemben elég gyakran hazaárulást követnek el, a magyar közvélemény ismeri. De az, hogy egy magát nemzetinek valló párt hazaárulást elkövető személyeket akarjon eljuttatni Brüsszelbe, ahol a magyar érdekeket kellene képviselni, példátlan” – fejtette ki.
