A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülésén hallgassák meg a Jobbik elnökét. Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Vona Gábornak kell választ adnia arra, hogy „vannak-e még Kovács Bélák” a pártban, mekkora a befolyásuk és milyen mélyre hatoltak be a pártba.
A Fidesz arra is választ vár a pártelnöktől, hogy a Jobbik mennyi anyagi támogatást kapott Kovács Bélán keresztül, és tudják-e, hogy az honnan származik. Kijelentette: nem az a fontos, mit mond Kovács Béla – őt a hatóságoknak kell meghallgatniuk –, hanem az, hogy mi folyik valójában a Jobbikban. Azért hallgatnák meg Vonát, mert az EP-képviselő az ő ajánlásával került a politikába, tette hozzá.
A szóvivő Kovács Bélára utalva feltette a kérdést: hogyan fordulhat elő, hogy a magát nemzeti pártnak nevező Jobbik soraiban ilyen pozíciót viselhet egy olyan ember, aki más nemzet érdekeit képviseli?
A Zsigó által elmondottakra Mirkóczki Ádám péntek délután úgy reagált, a Jobbikot soha, semekkora mértékben nem támogatta más ország vagy külföldi szervezet, s az Állami Számvevőszék vizsgálatai is ezt támasztják alá. A Fidesz azon felvetésére, hogy hány „Kovács Béla” van a Jobbikban, úgy reagált: kettő, s az egyik földrajzilag közelebb is van Oroszországhoz, mint az EP-képviselő, mivel egy szabolcsi kistelepülésen tagja a pártnak.
Mirkóczki jelezte: noha Vona Gáborral még nem beszélt, a Jobbik soha semmilyen vita vagy vizsgálat elől nem zárkózott el, így nem lenne meglepve, ha a pártelnök azt mondaná, hogy elmegy a hétfői ülésre. Pontosította azt is, hogy nem a nemzetbiztonsági bizottság teljes ülését szeretnék nyilvánosság előtt tartani, mert a szolgálatok akkor nem számolhatnának be munkájukról, hanem Kovács meghallgatását kérik a nyilvánosság előtt, mert abban nincsenek minősített adatok.
Péntek délután megszólalt Kovács Béla is, aki célzott és célirányos támadásnak nevezte az ellene folyó vizsgálatot pápai lakossági fórumán. Ha ez a „lejárató hadjárat (...) nem célzott és nem célirányos támadás, akkor nem tudom, minek lehet ezt nevezni” – mondta az európai parlamenti mandátumért újrainduló Kovács Béla.
Akár fél évig is eltarthat, amíg az Európai Parlament dönt Kovács Béla mentelmi jogáról. A politikus tagadja, hogy az oroszoknak kémkedett volna. Kovács egyébként továbbra is befutó helyen szerepel a radikális párt EP-listáján. A jobbikos képviselő mentelmi jogáról szóló indítványt csütörtökön kapta meg az elnöki iroda Martin Schulz EP-elnök szóvivője szerint. Ő egyébként úgy nyilatkozott, a hasonló kérésekre általában pozitív választ ad az Európai Parlament. A tagállami hatóságok az elmúlt öt évben 26 alkalommal kérték az EP-től a mentelmi jog felfüggesztését, 22 esetben kiadták a képviselőt, 4 esetben megtagadták.
