Bírságot fizethetnek az útépítők

Ha Brüsszel elmarasztalja hazánkat a vitatott útépítési pályázatok ügyében, a költségeket a kormány megoszthatja az érintett cégekkel.

2014. 07. 12. 5:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismeretes, Brüsszel szerint korlátozta a versenyt, hogy az útépítési kiírásokon csak olyan cégek indulhattak, amelyeknek a beruházás helyszínének ötven kilométeres sugarában volt aszfaltkeverő üzeme. Csepreghy Nándor lapuknak azt mondta, néhány héten belül döntenek Brüsszelben. Ha elmarasztalják hazánkat, meg kell vizsgálni az állam és a piaci szereplők felelősségét.

A szakma szerint nem terhelhető át a büntetés az ágazat cégeire. – Nem tudnák kigazdálkodni az útépítő cégek a 15 százalékos különadót – közölte tegnap az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A szervezet kiemelte, az építőipart olyan mértékben sújtotta a válság, hogy az ágazat vállalkozásai nem bírnák el a terhet.

Az érdekképviselet szerint nincs jogalapja az útépítő cégekre kivetendő különadónak, mert a kifogásolt útépítési pályázatok feltételei nem voltak diszkriminatívak. A bedolgozandó aszfaltnak ugyanis előírt hőmérsékletűnek kell lennie, s a hosszú szállítás során nem veszítheti el az előírt alkalmasságát, másrészt a szállítási költségekre is tekintettel kell lenni. A szakszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozások tevékenysége ellehetetlenülhet, ami félbemaradt beruházásokat hagyna maga után, ráadásul 20-24 ezer embert kellene elbocsátani.

Az útépítő cégek különadójáról szóló törvénytervezetet a 444.hu ismertette a napokban. Az internetes lap értesülése szerint az adót visszamenőlegesen szedné be az állam a 2007 és 2014 közötti közbeszerzések után, mértéke pedig a nettó árbevétel 15 százaléka lenne. Ez megközelítheti a százmilliárd forintot.

Lázár János kancelláriaminiszter szerint a kormányülésen a különadó bevezetése nem vetődött fel. Jelezte azt is, hogy meg kívánják védeni a magyar cégeket. Az unió egyébként minden egyes szóban forgó pályázatot külön megvizsgál. Előzetes számítások szerint ez hozzávetőleg 650 milliárd forintnyi tendert jelent. Érdekes, hogy amíg Lázár János és Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter cáfolta a különadó kivetését az elmúlt napokban, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke másként nyilatkozott. Szerinte elképzelhető a különadó bevezetése, ha Brüsszel elmarasztalja az országot.

Szakértők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az állam sokkal rosszabbul járna, ha valóban a cégekre terhelné a fizetést. Az elbocsátások és a beruházások leállása visszaveti az adóbevételeket. Megrekednének az uniós fejlesztések is, emiatt pedig nem lehetne kizárni, hogy jelentős összeget kellene majd visszafizetni az uniós kasszába. A szakmai szövetség arra is emlékeztetett, hogy a magyar építési vállalkozók 2006-hoz képest az elmúlt hét évben a piacuk 42 százalékát elveszítették a recesszió miatt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.