A 25 hazai felsőoktatási intézmény 17 ezer diákjának bevonásával készült tanulmány szerint a válaszadók 44 százaléka lakik a szüleivel, de a kollégiumban vagy albérletben élők esetében is a családtól érkező anyagi támogatás adja a bevételek legnagyobb részét. Számít ugyanakkor a szülők végzettsége is, a diplomások gyerekeinek ugyanis nagyobb része alapozhatja megélhetését és a tanulmányait a családtól származó bevételekre, mint a képzetlenebbekéi.
A tanulmány kitér arra is, hogy az alacsony végzettségű szülők gyerekeinél kitolódik az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdete, tehát a középiskola végeztével nem egyből lépnek be a felsőoktatásba, ráadásul e diákok közül többen választanak részidős, például levelezős vagy esti képzéseket. Kiderült az is: a magyar diákok nyelvtudása elsősorban az angol nyelvre korlátozódik. A válaszadók 52 százaléka egy, további 17 százaléka kettő vagy több idegen nyelvet ismer jól, 31 százalékuknak viszont egyetlen idegen nyelvből sincs elegendő tudása.
Nem állunk túl jól a mobilitás terén sem, a felmérés szerint ugyanis Magyarországon mindössze a hallgatók 4,6 százaléka szerzett külföldi tapasztalatot. Az alacsony végzettségű szülők gyermekei a külföldre utazás szempontjából is hátrányban vannak, pedig a tanulmány egyértelműen rámutat, hogy a nemzetközi tanulmányokat folytatók könnyebben helyezkednek el később.
A diákok nagy része ugyanakkor szeretne továbbtanulni: 46 százalékuk a jelenlegi tanulmányok befejeztével egy éven belül, további 9 százalékuk hosszabb kihagyást követően ülne újra iskolapadba, és csak a válaszadók ötöde utasítja el a továbbtanulás lehetőségét. Az esetleges továbbtanulást egyébként a döntő többség (75,8 százalék) Magyarországon képzeli el, a külföldi tanulmányokon gondolkodók aránya csak 10 százalék, míg 14 százalék nem döntött ebben a kérdésben.
