Orbán: A kiművelt emberfő Magyarország legfontosabb aranytartaléka

A kormányfő szerint az egyetemek felelősséggel tartoznak a nemzetnek.

A zavaros idők előhívják az aggodalmat, mi lesz száz év múlva – figyelmeztetett. Ám ma nem is azon kell gondolkodni – folytatta a miniszterelnök –, hogy mi lesz száz év múlva, hiszen az sem látható biztosan, mi lesz a következő hónapokban. Az ukrán válságra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy egy éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy szomszédos országot az összeomlás fenyegessen. Utalt az Iszlám Állam brutális cselekményeire is, valamint arra, hogy korábban azt sem gondolták volna, hogy Európa mély gazdasági válság hálójában találja magát.

„Az ilyen bizonytalan időszakok a cinizmus melegágyai, különösen a kommunizmustól sújtott népeknél, hiszen olyanokat hallani, hogy „csak az dolgozik, aki balek”, „a becsület és a tisztesség smafu”, „a gyerek kolonc”, „a nemzet meg csak egy vicc”.

Orbán azt kérte hallgatóságától, ne engedjenek a cinizmusnak, cinizmusból soha nem épült és nem épül semmi, mindig rombol, és sohasem tart meg, se jellemet, se családot, se várost, se egyetemet és végképp nem egy nemzetet. „Miért ne állíthatnánk, hogy a rendes ember munkából él, hogy a magyar föld legyen a magyaroké, (...) hogy első a család, és hogy a haza a miénk?” – tette fel a kérdést.

A miniszterelnök szerint Magyarország ma komoly lehetőségek előtt áll, „Önökön is múlik, hogy mi lesz itt száz év múlva”. A kormányfő szerint teret kell nyitni a bizalomnak, amely komoly csata, de közben frissnek, szellemesnek kell maradni. „A jövő nyitott, nyitottabb, mint bármikor.” Az ország helyzetéről szólva Orbán Viktor azt mondta: „mi, magyarok ma nem követünk egyetlen ideológiát sem, elutasítjuk az utópia minden formáját, hiszünk a szabadságban”. Szerinte itt az esély, hogy „Európa legmodernebb konzervatívjai legyünk”.

A miniszterelnök beszéde végén úgy fogalmazott: a mai „nemzeti kormányzás” nem azt jelenti, hogy a rendszerváltó nemzedék felért a csúcsra, sokkal inkább azt, hogy „új időszámítás kezdődött”, „minden újradefiniálható, új alapokon új közösség és más jövő építhető”. „Ahol most vagyunk, nem valaminek a végét, a betetőzését jelenti, hanem valaminek a kezdetét. Mi, a rendszerváltó nemzedék megtisztítottuk a terepet a bozóttól, de a tisztást otthonossá tenni már az önök dolga” – zárta szavait az egyetemi diákság előtt Orbán Viktor.

Csakúgy mint 100 évvel ezelőtt az első tanévnyitót az akkori rektor, most is „Isten nevében és a haza üdvére” nyitotta meg a Debreceni Egyetem (DE) 100. tanévét Szilvássy Zoltán rektor vasárnap a Debreceni Református Nagytemplomban.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel (DRHE) közösen tartott tanévnyitón a DE rektora felidézte: 1914. október 1-jén 300 hallgatóval nyitották meg az első tanévet, most, 100 évvel később több mint 30 ezer hallgatója van az intézménynek, köztük 8700 elsőéves, ezzel a DE az ország egyik legjelentősebb oktatási intézménye.

Fekete Károly, a DRHE rektora kiemelte: 1914 őszén a Debreceni Református Kollégium épületegyüttesében három karral kezdte meg működését a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, a 28 tanszékből 19 élén kollégiumi professzorok álltak.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a tanévnyitót megelőző istentiszteleten azt emelte ki, hogy az egyetemnek nemcsak eszközöket, hanem célokat, egyre tökéletesebb célokat kell adnia a hallgatóknak.