Pécs, Debrecen, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Nyíregyháza – impozáns lista azon megyeszékhelyekről, ahol a baloldali kis pártok még arra is képtelenek voltak, hogy hosszú hetekig tartó tárgyalássorozatok után megegyezzenek az általuk olyan gyakran sulykolt korszakváltás érdekében. Noha az önkormányzati választáson induláshoz szükséges ajánlások gyűjtése még nem fejeződött be, az MSZP, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), illetve a Szigetvári Viktor-féle (de ne felejtsük, eredetileg Bajnai-féle) Együtt–PM már számtalan helyen bejelentette, önállóan vagy ilyen-olyan részleges összefogásban készül az október 12-i voksolásra. Így tehát hiába az áhított cél, hogy a településeken csak egyetlen baloldali jelölt álljon szemben a kormánypárti indulóval, a baloldali szavazóknak mégis több név közül kell majd választaniuk. Pedig éppen ez az, ami a baloldali kis pártok szerint is elhozza a kormánypártok újabb győzelmét.
A megyeszékhelyek mellett számos kis- és nagyvárosban értek véget csúfos kudarccal a megegyezésre irányuló egyeztetések. Több helyen a választási szervek már nyilvántartásba is vették az egymással szemben elinduló baloldali jelölteket.
A baranyai megyeszékhelyen nagyon összerúgta a port a baloldal, a vita a pozíciókon robbant ki. Az MSZP-nek és az Együtt–PM-nek sikerült ugyan egyezségre jutnia arról, hogy kiket indítsanak polgármester- és egyéni képviselőjelöltként, a DK viszont kihátrált. Arra hivatkoztak, hogy a kiválasztottak nem vettek részt korábban a pécsi városvezetésben. A szervezetek szinte már szóba sem állnak egymással, a DK ugyanis annak ellenére közölte korábban, hogy mégis támogatják a polgármesterjelöltet, hogy erről nem beszéltek a másik két baloldali szervezettel.
A hajdú-bihari városban sincs egyezség, így a városvezetői tisztségért és az egyéni képviselői helyekért is várhatóan egymás riválisai lesznek a kis baloldali formá-ciók. A viharos tárgyalások kudarcba fulladásáért ráadásul egymást hibáztatják. A DK azzal vádolta a szocialistákat, hogy „értékelhetetlen ötletekkel” álltak elő, az MSZP szerint azonban Gyurcsányék helyi szervezete volt az, amely a program helyett a személyi ambíciókat helyezte előtérbe.
Úgy tűnik, a Rába-parti nagyváros is a baloldali versengés helyszíne lesz októberben. A DK azzal indokolta különutas politikáját, hogy megpróbáltak ugyan megegyezni, de „nem tudtak a többi pártra várni”. Így várhatóan ugyanazon baloldali szavazatokért küzd majd a Gyurcsány-párt polgármester-jelöltje, illetve az MSZP és az Együtt–PM közös indulója.
Nem kizárólag a kis pártok között okozott konfliktusokat a választási felkészülés, több városban ugyanis párton belüli belháborúkhoz vezettek az osztozkodások közben kialakult döntések. A legismertebb példa Miskolc. A borsodi megyeszékhelyen még július elején jelentették be a pártok helyi szervezetei, hogy a város korábbi rendőrkapitányát, Pásztor Albertet jelölik polgármesternek. (Pásztor volt az, aki még 2009-ben egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Miskolcon az utóbbi két hónapban valamennyi utcai lopást és rablást cigány emberek követték el, ezt pedig akkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként hányingerkeltőnek nevezte.)
A DK-t a döntés miatt a balliberális értelmiség egy része elvtelennek nevezte, Hell Nagy István romológus közíró pedig ki is lépett a Gyurcsány-pártból. Az Együtt–PM-ben is vita robbant ki, az országos vezetés ugyanis sietett hangoztatni, hogy ők valójában nem is támogatják Pásztort, csak a helyi szervezetük áll ki a volt rendőrkapitány mellett. Ez odáig vezetett, hogy Szigetváriék az országos pártközpontból leváltották miskolci egyéni választókerületi elnöküket, a párt elnökségének döntésével ellentétes nyilatkozata miatt.
Az MSZP is megsínylette a döntést. Fegyelmi eljárás indult korábbi országgyűlési képviselőjük ellen, amikor kiderült: felesége is elindul a polgármesteri posztért, mégpedig Pásztor ellenfeleként. Fedor Vilmos végül kilépett a pártból. A Komárom-Esztergom megyei Dorogon is szocialista csatározáshoz vezetett az önkormányzati felkészülés. Kilépett a pártból a települést húsz éve MSZP-s politikusként irányító Tittmann János. Arra hivatkozott, hogy „embertelennek és erkölcstelennek” tartja, hogy az MSZP kérésére „pártdelegáltakra cserélje azokat a képviselő-testületi tagokat, akiknek jó részével húsz éve együtt dolgozik”.
Ugyancsak MSZP-s belháború bontakozott ki a Somogy megyei Marcaliban, ahol az egykori privatizációs miniszter, Suchman Tamás nem tudta elfogadni, hogy a helyi jelölt nem az lett, akit ő javasolt. A nyilatkozatháború odáig fajult, hogy Suchman nemrég pártja harmadát antiszemita nézeteket vallónak nevezte.
Bács-Kiskun megyeszékhelyén ugyancsak a vita és a marakodás állt az összefogás útjába. Az egyeztetések végén a helyi MSZP vezetője azt mondta, hogy a baloldali kis pártok megegyeztek ugyan a közös indulásban, ám a DK az utolsó pillanatban felrúgta a megállapodást. Így a szocialisták azt jelentették be, hogy minden választókörzetben önállóan indulnak, több helyen az Együtt–PM és a DK jelöltjeivel szemben, illetve független polgármesterjelöltet támogatnak.
Fejér megyében is hiábavalónak tűnt a többhetes tárgyalássorozat, sem a személyi kérdésekben, sem az együttműködés típusában nem tudtak eddig közös nevezőre jutni a baloldali kis pártok. Az MSZP-nek csak az Együtt-tel sikerül öszszefognia, a DK azonban nem fogadta el az egyeztetett ajánlatot, így önálló jelöltekkel vághat neki az októberi voksolásnak baloldali riválisaival szemben.
A zalai városban is megpróbálták, és ott sem sikerült. Itt azonban az MSZP lépett önálló útra, és összeállt a Schmuck Andor vezette szociáldemokratákkal. Közös polgármesterjelöltjük így várhatóan szemben áll majd a DK és az Együtt által támogatott indulóval.
Az északkelet-magyarországi megyeszékhelyen sem tudták elkerülni a baloldali kis pártok, hogy ne legyen korábbi szövetségeik közül kihívójuk. Igaz, az MSZP, a DK és az Együtt–PM meg tudott egyezni egy közös polgármesterjelöltben, a Fodor Gábor vezette Liberálisok ugyanakkor szintén pályáznak a városvezetői posztra, így egymás ellen is kell majd kampányolniuk.
A zalai városban az MSZP korábban azt jelentette be, hogy önállóan vágnak neki a választásnak, míg a DK az Együtt–PM-mel közösen indul. A szocialisták vádaskodásba is kezdtek: azzal magyarázták döntésüket, hogy tárgyalópartnereik javaslatainak elfogadása önfeladást jelentett volna.
A határ mentén is az MSZP jár külön utakon és csak a szociáldemokratákkal sikerült megegyeznie. Helyi vezetőjük korábban a DK-t olyan pártnak nevezte, amelyikben a teljesítményelvvel szemben a pozícióelv erősen érvényesül, és tartósan aligha lehet képes minőségi szerepvállalásra. A Gyurcsány-pártnak mindenesetre az Együtt-tel itt is sikerült egyezségre jutnia.
A Pest megyei településen ugyancsak a szocialisták maradhatnak ki a megállapodásból. A DK és az Együtt–PM is a Liberálisok polgármesterjelöltjét támogatja, míg az MSZP önállóan méretné meg magát. A vádaskodás ezúttal sem maradt el, az összefogásban részt vevő pártok szerint a szocialista jelölt megtéveszti a választóit, mert azt a látszatot kelti, mintha az ellenzéki pártok mögé sorakoztak volna föl.
Egy másik Pest megyei város, ahol egymással szemben indulnak és kényszerűen várhatóan egymás ellen is kampányolnak majd a baloldal formációi. A teljes összefogás helyett ugyanis a DK a Liberálisokkal, míg az MSZP az Együtt-tel állhat össze.
A Veszprém megyei településen a DK jelentette be először, hogy egyedül méretik meg magukat, ám azt siettek leszögezni, hogy az utolsó pillanatig nyitottak a „demokratikus ellenzéki pártok” bármelyike előtt. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel áhított szövetségeseik nem kívánnak élni, az MSZP és az Együtt–PM közös polgármesterjelöltjét ugyanis már nyilvántartásba is vették a választási szervek.
Akad számtalan olyan település is, ahol a hangos veszekedés a nyilvánosság kizárásával zajlott ugyan, ám a hatalmi alkudozás meggátolta az együttműködést. Pilisen, Orosházán, Balassagyarmaton, Vácott, Mohácson, Dunakeszin vagy éppen a kisebb települések közül Nyírmártonfalván is fejtörést okozhat majd a baloldali szavazóknak, hogy a több induló közül végül kinél húzzák be az ikszet.
Kormánypárti vita. Miközben a baloldali kis pártok az ország számos pontján marakodnak, a kormánypártok között mindössze két helyen alakult ki vita. Az egyik a főváros IV. kerülete, ahol nem jött létre megállapodás a helyi Fidesz és a KDNP között. A kereszténydemokraták sérelmezték azt is, hogy a fideszes Wintermantel Zsolt az ő logójukkal is kampányol. Kiskunfélegyházán pedig az okozza a problémát, hogy a fideszes színekben országgyűlési képviselő Lezsák Sándor által vezetett Nemzeti Fórum saját polgármesterjelöltet indít a fideszes jelölttel szemben.
Budapesten kapta a legnagyobb nyilvánosságot, ahogyan a baloldali kis pártok látványosan küzdenek egymással a különféle pozíciókért. A több hétig tartó, szinte bohózatba fulladó egyeztetési sorozat ráadásul csak a hatalmi harcokról szólt, arról semmit sem lehetett tudni, hogy milyen jövőt kínálnának a budapesti választóknak. A kis pártok a fővárosban sokáig abban sem tudtak megegyezni, hogy egyáltalán milyen konstrukcióban induljanak el az őszi választáson. Az MSZP hosszú ideig kitartott amellett, hogy teljes összefogásra van szükség, míg Szigetváriék a koordinált indulásból nem engedtek. Végül az Együtt–PM akarata érvényesült. Hét budapesti városrészt teljesen elengedtek, és ott mindenki elindul egymás ellen. (Ezzel lehetővé vált az is, hogy mindhárom kis párt önálló kompenzációs listát tudjon állítani.) Azt tervezték, hogy a fennmaradó tizenhat kerületben csak egy-egy baloldali jelölt áll majd szemben a kormánypárt indulóival, ám az egyéni érdekek szerint zajló viták ezt az elképzelést is meghiúsították.
Az egyik legnagyobb konfliktus az MSZP fellegvárának számító XIII. kerületben, vagyis Angyalföldön zajlott, ahol Tóth József szocialista polgármester ragaszkodott pártja dominanciájához. Így végül minden egyéni önkormányzati körzetben elindul az MSZP-s jelölttel szemben az Együtt–PM és a DK közös jelöltje, ráadásul Szigetváriék sokáig azt is lebegtették, hogy Tóth Józseffel szemben is állítanak kihívót.
Ugyancsak kudarcba fulladt a teljes megegyezés a XI. kerületben. Újbudán ugyanis MSZP-s színekben, a DK támogatásával Molnár Gyula méreti meg magát a polgármesteri posztért, ám Szigetváriék a személyét nem tudták elfogadni. Noha ellene nem, de az egyéni körzetekben önállóan indulnak ősszel. A XVIII. kerület – Pestszentlőrinc-Pestszentimre – valamelyest kilóg a sorból, ám tény, hogy ott sincs béke. A kerületet több cikluson keresztül is MSZP-s színekben vezető Mester László ugyanis kilépett a szocialista pártból, és úgy döntött, hogy független jelöltként elindul a baloldali kis pártok nagy nehézségek árán közösen elfogadott jelöltje, az MSZP-s Szaniszló Sándor ellen.
Ugyancsak érdekes az a vita, amely a közös főpolgármester-jelölt kiválasztását jellemezte. Az MSZP, az Együtt–PM és a DK hosszú hetekig igyekezett megegyezni, a lehetséges indulók és az önjelöltek nevei egymást váltották a sajtóban. A casting végeztével Falus Ferenc mellett döntöttek, akinek a neve mellett a szavazólapon csak az Együtt–PM logója fog szerepelni, az MSZP és a DK pedig csak a kampányban támogatja. Ám mára már ez sem olyan egyértelmű, a sorozatos kommunikációs baklövéseket elkövető Falus kapcsán az MSZP egyre többször hangoztatja azt, hogy majd a választás napján, október 12-én fog kiderülni, hogy jó döntés volt-e a jelölése.
