Orbán Viktor: Jó lenne minél hamarabb túlesni ezen is

A miniszterelnök a Fidesz–KDNP frakcióülése után a fair bankokról és a devizahitelek forintosításáról beszélt. Szót ejtett az internetadó jövőjéről is.

A kormányfő közölte: a keddi tanácskozáson a kormánypárti képviselőcsoport javaslatokat tett a fair bankokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket a kormány szerdán tárgyalja meg. Ez egy bonyolult jogszabály lesz, a hitelfelvevőket fogja védeni, egyensúlyt hoz létre a bankok és a hitelfelvevők között – fogalmazott Orbán Viktor.

A devizahitelek forintosításáról, annak tervezett ütemezéséről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyancsak a szerdai kormányülésen ad tájékoztatást – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: „mi sürgetjük egyébként, jó lenne minél hamarabb túlesni ezen is”, de ebben a kérdésben még nem jött létre megállapodás a bankszövetséggel.

Orbán Viktor beszélt a távközlési adó korábban tervezett kiterjesztéséről is. Arra a kérdésre, hogy jövőre lehet-e internetadó, azt válaszolta: „szerintem nem”. Megerősítette: a távközlési adó kiterjesztését levették a napirendről, az pedig egy jogtechnikai kérdés, hogy melyik nap nyújtják be a parlamentnek az erre vonatkozó indítványt.
Közölte azt is, hogy az összes érintett szolgáltató tiltakozott a kormánynál, személy szerint Varga Mihálynál a tervezett kiterjesztés ellen.

Megemlítette egyúttal, hogy hétfőn telefonon beszélt a Deutsche Telekom vezetőjével, akivel a következő fejlesztésekről egyeztetett, a kormány ugyanis már korábban aláírt egy közös fejlesztésről szóló megállapodást a német vállalattal. „A németeknek is és nekünk is az a célunk, hogy 2018-ra minden lakásban – Németországban és Magyarországon is – legyen szélessávú internet. Ebben a Deutsche Telekom kiemelt partner” – fejtette ki.

A frakcióülésen téma volt emellett az oktatás átalakítása – tájékoztatott Orbán Viktor, aki kulcskérdésnek tartja ennek ügyét, a következő négy év legfontosabb feladata ugyanis szerinte a versenyképesség javítása, amit elsősorban az oktatási rendszer „minőségi feljavításán” keresztül tudnak elérni, „tehát oda sok pénzt és sok energiát akarunk majd fordítani a következő időszakban”.

A kormány célja – folytatta –, hogy „a szakképző intézményekben a szakképzéssel lehessen foglalkozni, ne pedig az általános iskolában meg nem tanított tudás megtanításával”, ahogyan ez ma történik, mert most a szakképzés három évéből egyet általában az általános iskolában meg nem szerzett tudás pótlására kell fordítani.

A KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartásról a kormányfő azt mondta: ez nem volt napirenden, de lesz egy kereskedelempolitikai előterjesztés, amikor meghallgatják a szakszervezeteket és a boltokat működtető vállalatokat, döntést ezt követően hoznak.

Tájékoztatása szerint az amerikai beutazási tilalomról sem volt szó a frakcióülésen. Arra a kérdésre, hogy ő ismeri-e annak a hat embernek a nevét, akiket kitiltottak az Egyesült Államokból, a miniszterelnök azt válaszolta: „majd ha megmondják az amerikaiak, akkor szívesen elmondom”.

A Déli Áramlat gázvezetéket érintő kérdésre azt válaszolta: a kormány álláspontja szerint a magyar energiabiztonsághoz az kell, hogy „amit a németek megtehetnek, azt megtehessék a magyarok is”. A németek megépítették az Északi Áramlatot, így Ukrajnát mint potenciális veszélyforrást „kikapcsolták”, hiszen így ott többé nem akadhat el a Németországba tartó gáz – fejtette ki, megismételve: „mi sem akarunk mást, csak azt, mint a németek, hogy ha Ukrajnában gond van, attól még Magyarországon legyen gáz, ehhez meg kell egy cső”. Ezért a magyar kormány támogatja a Déli Áramlatot, ahogyan tette ezt korábban – amíg volt – a Nabucco esetében is, „általában minden csővezetéket támogatunk, amely keresztülmegy Magyarországon, és amely energiaforrást hoz be” – mondta.

Végül megkérdezték arról, támogatna-e egy újabb békemenetet, amire azt felelte: „most ne meneteljünk, béke van”.