A miniszterelnök rámutatott: Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a magyar jogrend szerint mindenkinek kötelessége korrupcióról szerzett információit átadni az állami hatóságoknak. „Ez még az amerikaiakra nézve is kötelező lenne, de ők ezt láthatóan nem tartják be” – tette hozzá.
Ismert, a magyar kormány hiába sürgette Washingtont, hogy adja ki az állítólagosan korrupciógyanúba került magyar személyek listáját, és azokat az információkat, amelyek a gyanút, és ezáltal a velük szemben elrendelt beutazási tilalmat indokolhatják. Az Egyesült Államok azonban mind ez idáig egy elnöki rendeletre hivatkozva vonta ki magát az információátadási kötelezettség alól, mondván, a vízum- és beutazási döntések kizárólag az USA-ra és az érintettekre tartoznak, és azok titkosságát ez a törvény garantálja.
Ugyanakkor ez alól a főszabály alól – mint az Index kiderítette – az USA külügyminisztere egyedi döntés alapján tehet kivételt, ha az információ kiadásához bűnmegelőzési, nyomozati vagy igazságszolgáltatási érdek fűződik, mert olyan ügy áll a háttérben, ami Amerikában is bűncselekménynek számít. A korrupció pedig – amely Amerikában is törvénybe ütközik, és amelynek gyanújára alapozva az érintett magyarokat kitiltották – pontosan ilyen indok.
Ahogy a portál rámutat, a jelek szerint az amerikaiak tehát próbálják megúszni, hogy ki kelljen adniuk az érintett személyek neveit, ami igen furcsán veszi ki magát két szövetséges állam esetében. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár az Index utánakérdezett az amerikai nagykövetségen, miért nem adják ki az ominózus információkat, érdemi választ egy hét alatt sem kaptak.
Ugyanakkor, bár ezekről a konkrétumokról az ügy kipattanása óta hallgatnak, az amerikaiak szinte azonnal megerősítették, hogy korrupciós ügyek miatt valóban kitiltottak magyarokat, majd ők hozták be fokozatosan a köztudatba azt is, hogy kormánytisztviselők is vannak a listán. Tehát a gyanút elhintették, konkrét információkat azonban nem adtak a magyar kormánynak, hiszen akkor megindulhatnának a vizsgálatok, elővennék a felelősöket, és példásan megbüntetnék őket.
Így viszont nevek és adatok nélkül a magyar hatóságok tehetetlenek, Washington pedig ezzel a belengetett félinformációval elérte, hogy – érdekeinek megfelelően – a találgatások minél szélesebb kormányzati kört érintsenek, azt a látszatot keltve, hogy az egész kormányzat korrupt.
Azt az Index is egyértelműnek látja, hogy Washington nem véletlenül mostanra időzítette a támadást – nem tetszik neki az orosz szankciókkal kapcsolatban megfogalmazott magyar különvélemény –, azt pedig már korábban a HVG is megírta, hogy ez csak egy újabb szem a hazánk elleni diplomáciai nyomásgyakorlás láncolatában.
A miniszterelnök a Kossuth rádióban ugyanakkor azt mondta, hogy szerinte mostanság éppen azért „sűrűbbek” a Magyarország elleni bírálatok, mert jön a bankok elszámoltatása. Más érdeksérelmek, így a végtörlesztés és a rezsicsökkentés idején is sűrűbbek voltak a bírálatok – jegyezte meg, hozzátéve: szerinte egyébként „nem érdemes úgy tekinteni magunkra, mint akik körül állandóan cikáznak a villámok”.
Orbán Viktor a hazai áfacsalási ügyekről is szólt a pénteki interjúban: mint mondta, most derül ki az is, hogy amerikai cégek érintettek ezekben az ügyekben, de hogy az érintettség pontosan milyen mély, és „a bot melyik oldalán, a jó vagy a rossz oldalán vannak, azt még nem tudjuk”, mert még nem zárult le a vizsgálat.
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy a külföldi óriáscégek közül kettő is kitűnő kapcsolatokat ápol az Egyesült Államok legmagasabb politikai vezetésével. A Glencore alapítójának, akit az amerikai történelem legnagyobb adócsalójaként emlegettek, Bill Clinton hivatali idejének utolsó napján adott kegyelmet. A másik érintett vállalat a Bunge, mely szintén a NAV látókörébe került.
