Így viszont nevek és adatok nélkül a magyar hatóságok tehetetlenek, Washington pedig ezzel a belengetett félinformációval elérte, hogy – érdekeinek megfelelően – a találgatások minél szélesebb kormányzati kört érintsenek, azt a látszatot keltve, hogy az egész kormányzat korrupt.
Azt az Index is egyértelműnek látja, hogy Washington nem véletlenül mostanra időzítette a támadást – nem tetszik neki az orosz szankciókkal kapcsolatban megfogalmazott magyar különvélemény –, azt pedig már korábban a HVG is megírta, hogy ez csak egy újabb szem a hazánk elleni diplomáciai nyomásgyakorlás láncolatában.
A miniszterelnök a Kossuth rádióban ugyanakkor azt mondta, hogy szerinte mostanság éppen azért „sűrűbbek” a Magyarország elleni bírálatok, mert jön a bankok elszámoltatása. Más érdeksérelmek, így a végtörlesztés és a rezsicsökkentés idején is sűrűbbek voltak a bírálatok – jegyezte meg, hozzátéve: szerinte egyébként „nem érdemes úgy tekinteni magunkra, mint akik körül állandóan cikáznak a villámok”.
Orbán Viktor a hazai áfacsalási ügyekről is szólt a pénteki interjúban: mint mondta, most derül ki az is, hogy amerikai cégek érintettek ezekben az ügyekben, de hogy az érintettség pontosan milyen mély, és „a bot melyik oldalán, a jó vagy a rossz oldalán vannak, azt még nem tudjuk”, mert még nem zárult le a vizsgálat.
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy a külföldi óriáscégek közül kettő is kitűnő kapcsolatokat ápol az Egyesült Államok legmagasabb politikai vezetésével. A Glencore alapítójának, akit az amerikai történelem legnagyobb adócsalójaként emlegettek, Bill Clinton hivatali idejének utolsó napján adott kegyelmet. A másik érintett vállalat a Bunge, mely szintén a NAV látókörébe került.
