Obama, Clinton és a Bunge

A magyar adóhatóság látókörébe került külföldi óriáscégek közül kettőről is kiderült, hogy az Egyesült Államok legmagasabb politikai vezetésével ápol kitűnő kapcsolatokat.

Barack Obama – az Egyesült Államok jelenlegi elnöke – 2006-ban még szenátorként személyes támogatást nyújtott annak az amerikai központú, étolajat forgalmazó cégnek, amely az elmúlt években a magyar adóhatóság látókörébe került. A Bunge két másik külföldi társaság – a Glencore és a Cargill – mellett része annak a hazai céghálónak, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai feltérképeztek egy jelentős mértékű adócsalási ügyben.

Noha a NAV nyomozói a Bunge jelzései alapján már 2011-ben vizsgálatot kezdeményeztek, maga az amerikai cég is felbukkant abban a társasági hálóban, amelynek szereplői a gyanú szerint Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából úgy hoztak be cukrot, kávét és étolajat Magyarországra, hogy nem fizették be az adót az élelmiszerek után. Az ügyben eddig nyolc személyt gyanúsítottak meg jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. Továbbá a NAV 800 millió forint értékben zárolt értékeket.

Mint arról beszámoltunk, a Bunge nem csupán a magyar hatóságok figyelmét keltette fel. A társaság Argentínában keveredett adóbotrányba, amelynek során a dél-amerikai ország csaknem félmilliárd dollár adótartozást követel a cégtől.

A vállalatról kiderült, hogy az amerikai politika felső vezetésével ma is kiváló kapcsolatokat ápol.

Tavaly június 31-én Barack Obama korábbi környezetvédelmi tanácsadója, Carol Browner a Bunge Limited igazgatótanácsának tagja lett. Browner ma is jelentős befolyással bírhat a Fehér Házban, ugyanis amellett, hogy Obama tanácsadója volt, Bill Clinton elnöksége alatt nyolc éven át vezette az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét.

Fény derült arra is, hogy a NAV látókörébe került külföldi cégek közül a Bunge és a Cargill üzletfilozófiája a génmódosított élelmiszerek terén köztudottan szöges ellentétben áll a magyar kormány törekvéseivel, vagyis a genetikailag módosított termékekkel szemben megfogalmazott zéró toleranciával.

A Bunge mellett a Glencore-t is erős kapcsolatok fűzik az amerikai politikai vezetéshez. A svájci társaság alapítója, Marc Rich ellen vádat emeltek az Egyesült Államokban 1983-ban, az amerikai történelem „legnagyobb adócsalásának” ügyében. Rich Svájcba menekült, de Bill Clinton elnöki hivatalának utolsó napján kegyelmet adott neki. Később Clinton alapítványa egymillió dollár adományt kapott Rich feleségétől, amit Jimmy Carter korábbi amerikai elnök is élesen bírált.

A Clinton családhoz köthető egyik alapítvány egyébként a magyarországi belpolitikai folyamatokra is befolyást gyakorol a Bajnai Gordon által alapított, Együtt – a Korszakváltók pártján, valamint a médián keresztül. Bajnai 2011 januárjában létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, amelyet kezdettől fogva a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) pénzel. A CAP a Clinton család, illetve Hillary Clinton volt külügyminiszter szellemi hátországát testesíti meg, de a szervezetet a Time magazin is mint „Obama ötletgyárát” jellemezte.

Feltételezhetően az ismert a balliberális kötődések miatt néhány évvel ezelőtt nem sürgette a korrupció elleni fellépést Magyarországon az Egyesült Államok. Amikor a szocialista kormányokhoz kötődő ügyeket igyekezett feltárni a második Orbán-kormány, a szuperhatalom budapesti képviselete erőteljes nyomást gyakorolt a magyar hatóságokra többek között Gyurcsány Ferenc büntetőjogi sérthetetlensége érdekében. Az amerikai diplomaták kifejezetten gátolták a sukorói telekcsere feltárását.

A NAV elnöke, elnökhelyettesei és vezető beosztású tisztviselői tegnap közleményben utasították vissza a velük kapcsolatos korrupciós vádakat. Leszögezték: nem felel meg a valóságnak, hogy ne lennének büntetőjogi következményei a költségvetést súlyosan megkárosító bűnszervezetek áfacsalásainak. Mint írták, a látókörükbe került áfacsalással kapcsolatban ellenőrzések és büntetőeljárások is indultak. (MTI)