A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendkívül komolyan vette az amerikai érdekeltségű Bunge Zrt. adóscsalással kapcsolatos bejelentését – tudta meg a Magyar Nemzet. Ismert, az Index korábban arról írt, hogy az amerikai kitiltási botrány hátterében intézményesült áfacsalás húzódik, amelynek elszenvedői – így a Bunge Zrt. – megelégelték, hogy az adóhatóság nem lép fel a csalók ellen.
Ezzel szemben tény, a palackozott és ömlesztett étolajakat forgalmazó társaság jelzése miatt a magyar adóhatóság 2013 óta folytat vizsgálatot, amelynek alapján a NAV bűnügyi osztálya sikeresen azonosított egy bűnözői kört. A csoport 2010 és 2013 között magyarországi vállalkozások nevében úgy hozott be mások mellett cukrot, étolajat, illetve kávét Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából, hogy nem fizetett utána adót.
Az elkövetők 12 gazdasági társaságot használtak fel az ügyletek során, a visszaélés értéke pedig meghaladta a kétmilliárd forintot. Az ügyben az adóhatóság nyolc személyt gyanúsított meg jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A gyanúsítottak közül négy személyt előzetes letartóztatásba helyzetek, a többiek pedig házi őrizetben vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állnak. További négy személyt közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg. A NAV eddig 50 vagyontárgyat foglalt le összesen 800 millió forint értékben, emellett folyamatban van 32 számítástechnikai eszköz adatainak vizsgálata. Ráadásul a hatóság nemzetközi jogsegély formájában megkereste a szlovák nyomozó hatóságot is.
Az ügy pikantériája, hogy a Magyarországon adócsalás gyanúját jelző társaság maga is érintett abban a három évvel ezelőtt indított büntetőeljárásban, amelyet az argentin adóhatóság indított a világ négy legnagyobb amerikai gabonakereskedő vállalata, az amerikai ADM, a New York-i székhelyű Bunge, az amerikai Cargill és a francia Dreyfus ellen.
Ricardo Echegaray, az argentin adó- és vámhivatal vezetője 2011-ben azt nyilatkozta a The Guardian brit napilapnak, hogy „ezek a vállalatok bűnözésbe fogtak”. – 2008 volt az az év, amikor a mezőgazdasági termékek ára drasztikusan megemelkedett. Az árakat tekintve ez volt (az érintett vállalatoknak) a legjobb év, mégis azt láttuk, hogy a legnagyobb eladásokat jegyző vállalatok profitja nagyon alacsony volt – mondta Echegaray. Szerinte bizonyítékokkal lehet alátámasztani, hogy a négy kereskedőcég meghamisította adóbevallásait, az argentin törvényeket megszegve adóparadicsomokba menekítették bevételeiket, mindemellett mesterségesen inflációt gerjesztettek, hogy ezáltal csökkenjen a befizetett adó mértéke, és adókedvezményeket igényelhessenek. A Bunge állítólag az uruguayi fővárosban, az adómentes zónának tekinthető Montevideóban nyitott irodát, és ide menekítette exportbevételeit. Argentína a Bunge-tól 476 millió dollár adótartozást, a Cargilltől 252 milliót, a Dreyfustól 140 millió dollárt követelt. Mind a négy vállalat elutasította a vádakat.
A Bunge üzletfilozófiája egyébként a GMO terén szöges ellentétben áll a magyar kormány törekvéseivel, vagyis a genetikailag módosított termékekkel szemben megfogalmazott zéró toleranciával. Köztudott, Magyarország a GMO tiltását az alaptörvényben is megfogalmazta. A Bunge azonban, amely magvak felvásárlásával, eladásával, szállításával és feldolgozásával foglalkozik, bevételének jelentős részét génmódosított és génmódosításmentes szója feldolgozásból szerzi. 2004-ben a Greenpeace is aggodalmát fejezte ki a vállalkozás gyakorlata miatt.
Korábban beszámoltak arról, hogy felkeresték a cég európai üzemét, és arra a következtetésre jutottak, noha a Bunge-nak meglenne a lehetősége és képessége arra, hogy üzemeiket GMO-mentessé tegyék, az ehhez szükséges akarat hiányzik. Egy évvel korábban a környezetvédő szervezet munkatársai Brazíliában találtak olyan, a cég által forgalmazott GMO-t tartalmazó tápszert, amelynek csomagolásán nem volt feltüntetve, hogy genetikailag módosított terméket tartalmaz. A Bunge egyike azon négy cégnek, amely a világon a legnagyobb befolyást gyakorolja az élelmeszeriparra, s erős lobbitevékenységet folytat. Ennek egyik jele volt, amikor 2013-ban az igazgatótanácsba bevették Carol Brownert, az Obama-adminisztráció korábbi vezető energiaügyi és környezeti tanácsadóját. Browner egyébként az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt is vezette Bill Clinton mindkét mandátuma alatt. A Bunge 2013-ban június 30-val végződő második negyedévi bevételeként 110 millió dollárról számolt be, amely egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még 265 millió dollár volt. A Reuters szerint Browner szerződtetése a bevétel fokozásának egyértelmű szándékával történt.
