A képviselő az EP környezetvédelmi bizottságának ülésén, a GMO-termesztés tagállami korlátozásáról szóló uniós jogszabálytervezetről tartott vitában szólalt fel.
Az EU-országok környezetvédelmi miniszterei évek óta tartó tárgyalások után az idén nyáron jutottak politikai megállapodásra a jogszabályról. Ennek lényege, hogy a tagállamok a környezetvédelmi és egészségügyi okok mellett gazdasági és társadalmi indokokra hivatkozással, a védzáradéki eljárás alkalmazása nélkül is megtilthatják saját területükön a GMO-k termesztését. A tanácsi döntést most az Európai Parlament tekinti át, és megpróbál megállapodásra jutni a tagállamokkal.
Hölvényi György a vitában emlékeztetett arra, hogy Magyarország alaptörvényében rögzítette: területén nem kíván GMO-növényeket termeszteni és ilyen szervezeteket tartalmazó élelmiszereket előállítani. Az ország érdekének nevezte, hogy hosszú távon, biztonságosan fenntarthassa GMO-mentességét, amelynek elvesztése veszélyeztetné az ökológiai gazdálkodást, a minőségi élelmiszer-előállítást és a termékek eladhatóságát a fizetőképes piacokon.
A néppárti politikus szerint felelősségteljesen kell megkezdeni a tárgyalásokat, és a fogyasztók, valamint a hagyományos gazdálkodásban érdekelt gazdák védelmének erősítésén túl nem szabad a keretek túlfeszítésével a megállapodás sikerét veszélyeztetni. Kitért arra, hogy a biztonság érdekében a határon átnyúló szennyezések elkerülését és az okozott károkért való felelősség kérdését szigorúbban kellene szabályozni.
A hatályos uniós szabályok szerint Magyarország csak moratórium bevezetésével tudja biztosítani GMO-mentességét, amihez időről időre meg kell küzdenie a tagállamok támogató szavazataiért. Hölvényi György szerint a módosított jogszabálynak köszönhetően ez az állapot véget ér.
Az Európai Bizottság még 2010 júliusában nyújtotta be jogszabályjavaslatát, amelynek az a célja, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek, kívánnak-e területükön GMO-t termeszteni. Noha az EP már 2011 nyarán nagy többséggel megszavazta első olvasatos álláspontját, amelyben tovább bővítette a tagállamok mozgásterét, a tanácsban a GMO-k mellett érvelő államok sokáig blokkolták a megállapodást. A tárgyalások csak ez év elején vettek új lendületet, amikor az „1507 GM” jelzésű kukorica termesztéséről szóló engedélyezés körüli botrány felszínre hozta az uniós GMO-rezsimben rejlő visszásságokat. A szóban forgó GMO-kukorica uniós engedélyét ugyanis a 28 tagállamból mindössze öt támogatta, mégis engedélyt kapott.
