Ezután, a KBH belső jelentésének állítása alapján, H. Ernő, a katona egykori tartótisztje csupán egyszer, 2009 júliusában találkozott a későbbi vádlottal. A Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint ezen a találkozón a tartótiszt nem kapott konkrét információkat a romagyilkosságokról, pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a katonai elhárításnak külön hírigényként jelölte meg az információgyűjtést Csontos Istvánról és társairól, akik egy rendőri igazoltatás nyomán kerültek a hatóságok látókörébe.
Az NNI nyilvánosságra hozott irata szerint 2009 augusztusában – az őrizetbe vételt követően – már Csontos katonai múltjáról kért konkrét adatokat, de a KBH a válaszában még csak utalást sem tett a titkos biztonsági kapcsolatra. Ezután a katonai elhárítás akkori főigazgatója és – utasítására – a tartótiszt folyamatosan tagadott.
A tartótiszt csak a bírósági kihallgatásán, 2012-ben számolhatott be részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően a Csontos Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló biztonsági kapcsolatáról, amikor a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) új vezetése megadta a felmentést a titoktartás alól.
A HM tájékoztatása szerint a KNBSZ belső vizsgálati jelentését Hende Csaba honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek. Az akkori katonai főügyész azonban kijelentette: bűncselekmény nem történt. Értesüléseink szerint ezt követően az ügyészségnél is belső vizsgálat indult, mert hivatalosan nem iktatták náluk ezt a dokumentumot.
Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Csontos István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal „fizikai biztonsága érdekében” más szakmai területre vezényelte át. A hat áldozattal és több sebesülttel járó romagyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Csontost 13 évi fegyházra ítélték nem jogerősen.
