időjárás 11°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

Volt elhárítók a vádlottak padján

Munkatársunktól
2014.11.11. 19:00

Volt KBH-s vezetők is érintettek lehetnek a romagyilkosságokkal kapcsolatos közokirathamisításban.

Négy emberrel szemben emelt vádat a romagyilkosságokkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt kedden a Központi Nyomozó Főügyészség. Nagy Andrea a vádhatóság szóvivője közölte: az ügy minősített, így a részleteivel kapcsolatban tájékoztatás nem adható.

Lapunk azonban úgy tudja, a vádlottak között lehet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt főigazgatója és két helyettese is. Az egyik volt főigazgató-helyettes vezérőrnagyként vonult nyugállományba és információink szerint jelenleg a Demokratikus Koalíciónak ad nemzetbiztonsági tanácsokat. A főtisztet még 2010 nyarán mentette fel Hende Csaba honvédelmi miniszter szakmai és erkölcsi okokra hivatkozva a főnökével együtt. Ekkor kellett távoznia a KBH másik, operatív főigazgató-helyettesének is. A dandártábornok értesüléseink szerint a rendszerváltás előtt a katonai elhárítás koordinációs feldolgozó alosztályán dolgozott, később innen került egyre magasabb pozíciókba, míg végül műveleti igazgató, majd főigazgató-helyettes lett. Úgy tudjuk, az okirat-hamisítási ügy negyedrendű vádlottja az ő beosztottja volt a KBH-nál.

Hende Csaba egyébként a KBH korábbi vezetésének jelentős részét – az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert – menesztette, köztük az ügyben érintetteket. A volt katonai elhárítók vélhetően azért kerülhetnek a bíróság elé, mert nem jutottak el tőlük valós információk arról, hogy a romagyilkosságokban elítélt Csontos István a katonai elhárítás titkos kapcsolata volt.

Mint korábban megírtuk, Csontost 2004-től egyszerű besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd egy-két évvel később lett regisztrált titkos kapcsolat. Mivel továbbra is jól végezte a dolgát, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. Ezek után a szerződéses katona még három évig a honvédség kötelékében szolgált, s 2009 februárjában váratlanul leszerelt. A KBH titkos kapcsolati kontingenséből azonban csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett.

Ezután, a KBH belső jelentésének állítása alapján, H. Ernő, a katona egykori tartótisztje csupán egyszer, 2009 júliusában találkozott a későbbi vádlottal. A Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint ezen a találkozón a tartótiszt nem kapott konkrét információkat a romagyilkosságokról, pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a katonai elhárításnak külön hírigényként jelölte meg az információgyűjtést Csontos Istvánról és társairól, akik egy rendőri igazoltatás nyomán kerültek a hatóságok látókörébe.

Az NNI nyilvánosságra hozott irata szerint 2009 augusztusában – az őrizetbe vételt követően – már Csontos katonai múltjáról kért konkrét adatokat, de a KBH a válaszában még csak utalást sem tett a titkos biztonsági kapcsolatra. Ezután a katonai elhárítás akkori főigazgatója és – utasítására – a tartótiszt folyamatosan tagadott.

A tartótiszt csak a bírósági kihallgatásán, 2012-ben számolhatott be részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően a Csontos Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló biztonsági kapcsolatáról, amikor a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) új vezetése megadta a felmentést a titoktartás alól.

A HM tájékoztatása szerint a KNBSZ belső vizsgálati jelentését Hende Csaba honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek. Az akkori katonai főügyész azonban kijelentette: bűncselekmény nem történt. Értesüléseink szerint ezt követően az ügyészségnél is belső vizsgálat indult, mert hivatalosan nem iktatták náluk ezt a dokumentumot.

Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Csontos István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal „fizikai biztonsága érdekében” más szakmai területre vezényelte át. A hat áldozattal és több sebesülttel járó romagyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Csontost 13 évi fegyházra ítélték nem jogerősen.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.