Az Együtt mátyásföldi önkormányzati képviselője az a Vajda Zoltán, aki a 60 ezren a magánnyugdíjukért alapítójaként szervezi a február 1-jére, Angela Merkel német kancellár látogatása előtti napra időzített újabb kormányellenes demonstrációt. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke lapunknak azt állította, ennek ellenére pártja nem működik közre a tüntetés szervezésében, ám bíznak annak sikerében.
– Az utóbbi hónapok egyik fontos tüntetéssorozata volt a magánnyugdíjpénztárak végleges államosítása ellen szervezett demonstráció, amelyet civilként, pártpolitikától távoli, felháborodott partnerekkel együtt Vajda Zoltán kezdeményezett – fogalmazott az Együtt vezetője. Vajda Zoltán érdeklődésünkre elmondta, február 1-jén nemcsak Budapesten, de vidéki nagyvárosokban, sőt külföldön is szeretnének demonstrációkat szervezni.
Nagy-Britanniából már érkezett is visszajelzés, a helyszín egyelőre még szervezés és pontosítás alatt van. Vajda közlése szerint emellett már tárgyaltak Kész Zoltánnal, s a további egyeztetésektől függ, hogy a veszprémi időközi országgyűlési választáson induló, a baloldal közös támogatását bíró jelölt is beszél-e a tüntetésen.
A 60 ezren a magánnyugdíjukért csoport mögött pedig ugyanaz a kör húzódik meg, amely már 2011–12-ben is folyamatosan szervezte a kormányellenes tüntetéseket.
A szálak az egykori Civil Kontroll – Egymillióan a Demokráciáért (EMD) egyesülethez vezetnek, amely zavaros körülmények között, 2012 áprilisában azután oszlott fel, hogy a Soros György-féle Open Society Foundations huszonötezer dollárral támogatta őket. A feloszlás után az egyik tagja azt írta, hogy „egyesületünk szerepe csupán pályázati támogatás befogadására szorítkozott, melynek létéről külső forrásból, utólag értesültünk”.
Érdekesség, hogy az EMD meghatározó arcai megegyeztek az Együtt egyik alapítójának, a Szolidaritás mozgalomnak a vezetőségével: Székely Sándor egyszerre volt társelnöke mindkét szerveződésnek, Varga Arnold volt EMD-ügyvivő pedig a Szolidaritás egyik koordinátora volt.
A 60 ezren a magánnyugdíjukért egyik fő szervezője pedig Vámos Anna, az EMD egykori társelnöke, aki 2011–12 között gyakorlatilag valamennyi kormányellenes demonstráció – Tüntetés a sajtószabadságért, D Day stb. – szervezője és szónoka volt. A 60 ezren a magánnyugdíjukért két demonstrációját támogatta a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete is, amelynek elnöke, Székely Tamás ugyancsak a Szolidaritás egyik alapítója volt. A mozgalom korábbi elnöke, Kónya Péter a közelmúltban ismerte el, hogy 2011-ben, még hivatásos katonaként, alezredesi rangban tárgyalt amerikai diplomatákkal.
Állítása szerint csupán az akkoriban szervezett rendvédelmi tüntetések okairól és céljairól, valamint a demokratikus intézmények és a jogrendszer „leépítéséről” tájékoztatta az amerikai diplomácia különböző szintű képviselőit. Kónya 2011-ben, még „bohócforradalmárként”, az erőszak lehetséges elszabadulására vonatkozó utalásokat is tett, de hozzá és a Szolidaritáshoz fűződik a 2013. októberi „szobordöntés”, amikor egy Orbán Viktort ábrázoló hungarocellszobornak levágták a fejét. A február 1-jei tüntetéshez eközben csatlakozott két ugyancsak 2011-ben létrejött kormányellenes szervezet, a Hálózat a Tanszabadságért és a Hívatlanul hálózat is.
Emlékezetes, az országgyűlési választáson kudarcosan szereplő, a Soros György támogatását élvező Bajnai Gordon alapította Együtt már a választások utáni napokban bejelentette, hogy mivel nem tudtak parlamenti frakciót alakítani, a parlamenten kívüli eszközök használatával valósítanák meg a „korszakváltást” Magyarországon. Sőt, mint Szigetvári Viktor akkor lapunknak kifejtette, tüntetések és népi elégedetlenségi mozgalom szervezésében gondolkodnak. Élni akarnak a korábban már alkalmazott amerikai kampánytechnikákkal is, a Szolidaritás mozgalom országos hálózatán keresztül pedig jóval nagyobb hangsúlyt fektetnének a vidék, és kifejezetten a vidéki értelmiség elérésére.
