Nem tartja támogathatónak a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a gyermekvédelmi törvény ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosítását. A Gémesi György vezette szervezet szerint az új rendszerben nem csak a rászorulók kapnának enni, a rendszer visszaélésékre adna lehetőséget, ráadásul minden valószínűség szerint tovább terhelné a jelenleg is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat.
A jelenleg bölcsődébe járó 26 ezer gyerekből 4815 eszik ingyen, a 316 ezer óvodásból pedig 88 ezer gyereknek nem kell fizetni a menzáért.
A lapunk birtokába került, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által a kormány részére készített előterjesztés szerint azonban az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésével körülbelül 335 ezer gyerek enne ingyen a két intézménytípusban, mintegy három és félszer annyi, mint most, vagyis az önkormányzatoknak, s az államnak körülbelül 240 ezer új jogosultnak kell kigazdálkodnia az étkezési díját. Ezen belül a jövedelmi korlát megemelése miatt – eddig csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek ettek ingyen, a tervezet szerint azonban jövő januártól minden olyan gyerek térítésmentesen kapná az ételt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát – 160 ezer fővel emelné a jogosultak számát. A három vagy annál több gyermeket nevelő családok gyerekei, valamint a tartósan beteg bölcsődések és óvodások eddig fél áron ehettek.
Az előterjesztés szerint ők is ingyen ennének, valamit a tartósan beteg gyerekek egészséges testvérei is, ez további 54 ezer jogosultat jelent. Ezenfelül 25 ezer fős pluszt jelent azoknak a 3–6 év közötti gyerekeknek az ingyenes étkeztetése, akik jelenleg nem járnak óvodába, de 2015. szeptember 1-jétől a kötelező óvodáztatás miatt ők is megjelennek majd az intézményekben. Az ingyenes gyermekétkeztetés tervezett kiterjesztése évente mintegy 18 milliárd forint többletforrás bevonását igényli a szaktárca szerint, sőt, nemcsak a működtetési kiadások emelkedését eredményezi, hanem kapacitásnövelésre, beruházásokra is szükség lehet.
Az ingyenes étkeztetésre való jogosultság a szülő önbevallásán alapul majd, annak jogossága csak kétség esetén, utólag ellenőrizhető. A jövedelemről történő nyilatkozat benyújtása csak a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nem nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családok esetében lesz szükséges, a többiek a jövedelmi korláttól függetlenül ingyen kapnak majd enni. Az utólagos jövedelemvizsgálatot a települési önkormányzat jegyzője végzi el. Azt, hogy mi lesz a következménye annak, ha egy szülő nem a valós jövedelméről nyilatkozik, még nem dőlt el. Az előterjesztés erre két változatot tartalmaz: az egyik szerint a leleplezett szülőnek egy évre visszamenőleg ki kell majd fizetnie a gyermek étkezési díját, a másik szerint azonban nem lesz ilyen szankció, csak a jövőre nézve szüntetik meg a gyerek ingyenes étkeztetésre vonatkozó jogosultságát.
A MÖSZ a szaktárcának megküldött véleményében kifejti: míg a jelenleg ingyenesen étkező, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek esetén a támogatás egy főre jutó jövedelemhatára 37 050 forint, egyedülálló szülők esetén 39 900 forint, addig az előterjesztés az egy főre jutó jövedelemhatárt
89 408 forintban határozza meg, ez alatt minden gyerek ingyen étkezhetne. A MÖSZ szerint ez túlzott mértékű, nem tekinthető szociálisan rászorult kategóriának. Leszögezik azt is: a három- vagy többgyermekes családok kedvezményénél is indokolt lenne a jövedelemvizsgálat bevezetése annak érdekében, hogy kizárólag a szociálisan rászorult családok részesüljenek támogatásban. Gémesiék az önbevalláson alapuló jogosultsággal sem értenek egyet, szerintük ugyanis az visszaéléseket eredményezhet, és olyan családok is igényt tartanak majd az ingyenes étkezésre, akik arra nem szorulnak rá. Felteszik azt a kérdést is, hogy ki fogja visszafizetni utólag a jogosulatlanul étkező gyerekekre eső állami támogatást.
A MÖSZ szerint a financiális kérdések is tisztázatlanok, hiszen a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó állami támogatás szabályait a vonatkozó költségvetési törvény tartalmazza. Mivel a 2016. évi költségvetésről szóló törvény szabályai még nem ismertek, kérdés, ki fizeti meg a jelenlegi struktúrában a szülők által megtérített nyersanyagköltséget. Rámutatnak: a jelenlegi finanszírozási rendszerben a kedvezményesen étkezők nyersanyagköltsége, valamint a teljes étkeztetéshez tartozó rezsiköltség az önkormányzatot terheli, ehhez biztosít az állam adóerő-képesség figyelembevételével megállapított pénzt. Mint írják, már a jelenleg hatályos rendszer is jelentős többletkiadást jelent az önkormányzatoknak, a kedvezményezetti kör kibővítése esetén pedig további forráshiány keletkezik a költségvetésben. „Mivel a tervezet nem tér ki arra, hogy ezt a többletkiadást az állami költségvetés teljes mértékben átvállalja-e, arra a következtetésre kell jutnunk az eddigi tapasztalataink alapján, hogy a többletterheket továbbra is az önkormányzatoknak kell viselnie” – szögezi le a szervezet.
Lapunk megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahol szűkszavúan csak annyit reagáltak: a kormány célja, hogy ne a szegénységet kelljen bizonyítani ahhoz, hogy valaki segítséget kapjon. A tárca szerint a gyermekétkeztetés kiterjesztése az integrációt és a szegénység újratermelődésének megakadályozását szolgálja.
