Félnek a tömeges ingyenmenzától

Az önkormányzatok attól tartanak, hogy rájuk terhelik a pluszköltségeket.

A MÖSZ a szaktárcának megküldött véleményében kifejti: míg a jelenleg ingyenesen étkező, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek esetén a támogatás egy főre jutó jövedelemhatára 37 050 forint, egyedülálló szülők esetén 39 900 forint, addig az előterjesztés az egy főre jutó jövedelemhatárt
89 408 forintban határozza meg, ez alatt minden gyerek ingyen étkezhetne. A MÖSZ szerint ez túlzott mértékű, nem tekinthető szociálisan rászorult kategóriának. Leszögezik azt is: a három- vagy többgyermekes családok kedvezményénél is indokolt lenne a jövedelemvizsgálat bevezetése annak érdekében, hogy kizárólag a szociálisan rászorult családok részesüljenek támogatásban. Gémesiék az önbevalláson alapuló jogosultsággal sem értenek egyet, szerintük ugyanis az visszaéléseket eredményezhet, és olyan családok is igényt tartanak majd az ingyenes étkezésre, akik arra nem szorulnak rá. Felteszik azt a kérdést is, hogy ki fogja visszafizetni utólag a jogosulatlanul étkező gyerekekre eső állami támogatást.

A MÖSZ szerint a financiális kérdések is tisztázatlanok, hiszen a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó állami támogatás szabályait a vonatkozó költségvetési törvény tartalmazza. Mivel a 2016. évi költségvetésről szóló törvény szabályai még nem ismertek, kérdés, ki fizeti meg a jelenlegi struktúrában a szülők által megtérített nyersanyagköltséget. Rámutatnak: a jelenlegi finanszírozási rendszerben a kedvezményesen étkezők nyersanyagköltsége, valamint a teljes étkeztetéshez tartozó rezsiköltség az önkormányzatot terheli, ehhez biztosít az állam adóerő-képesség figyelembevételével megállapított pénzt. Mint írják, már a jelenleg hatályos rendszer is jelentős többletkiadást jelent az önkormányzatoknak, a kedvezményezetti kör kibővítése esetén pedig további forráshiány keletkezik a költségvetésben. „Mivel a tervezet nem tér ki arra, hogy ezt a többletkiadást az állami költségvetés teljes mértékben átvállalja-e, arra a következtetésre kell jutnunk az eddigi tapasztalataink alapján, hogy a többletterheket továbbra is az önkormányzatoknak kell viselnie” – szögezi le a szervezet.

Lapunk megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahol szűkszavúan csak annyit reagáltak: a kormány célja, hogy ne a szegénységet kelljen bizonyítani ahhoz, hogy valaki segítséget kapjon. A tárca szerint a gyermekétkeztetés kiterjesztése az integrációt és a szegénység újratermelődésének megakadályozását szolgálja.