Gyakrabban szűrik majd a csecsemőket

Az új módszer célja, hogy minél korábban kiszűrjék a rendellenességet, de kevés a gyógypedagógus.

Czeizel Barbara leszögezte: a nemzetközi színvonalú, új csecsemőszűrési módszernek köszönhetően várhatóan rövid időn belül az eddiginél jóval több, korai fejlesztésre szoruló gyermek „válik láthatóvá” a rendszerben, ami óriási előrelépést jelent. Gondot jelenthet ugyanakkor – tette hozzá –, hogy a jelenleg a pedagógiai szakszolgálatoknál működő, korai fejlesztést végző gyógypedagógusi hálózat nem rendelkezik olyan kapacitással, amely a jelenleginél jóval több gyermeket el tudna látni, és a szakemberek kompetenciájának fejlesztése is szükséges. A szakemberhiány különösen vidéken jelenthet gondot, ahol – ha nem történik jelentős létszámnövelés – gyermekek maradhatnak ellátás nélkül, illetve fejlesztésük késedelmet szenvedhet, holott a korai fejlesztés lényege éppen a beavatkozás minél korábbi életszakaszban történő megkezdése és a családok segítése.

Lapunk megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Arra voltunk kíváncsiak, várható-e létszámbővítés a pedagógiai szakszolgálatok gyógypedagógusi hálózatában. A Novák Katalin vezette ifjúságért és családügyért felelős államtitkárság kérdésünkre közölte: megkezdték a kapacitások felmérését, és még várják annak eredményét, így egyelőre nem született döntés az ügyben.

A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt megvalósítását a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal végezte. Az uniós forrásból megvalósuló program 2012. október 1-jén indult és 2015. március 31-én zárul. A GYEMSZI egyik, a programról szóló hírlevele szerint a komplex, több száz szakember munkáját igénylő projekt a 0–7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát kívánja növelni. Mint írják, ezen a téren sajnos ma sok még a hiányosság, a jelenlegi rendszerben nem elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése. Többek között ez az egyik oka annak, hogy az érintett gyermekek korai intervenciója sok esetben túl későn kezdődik meg.

Egy hazai felmérés adataira hivatkozva rámutatnak: az iskola első osztályába járó sajátos nevelési igényű gyermekek egyharmada semmilyen fejlesztést nem kapott élete első 6-7 évében. A program célja az volt, hogy a 0–7 év közötti gyermekek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesüljenek, és a mostaninál korábban felismerje az ellátórendszer a fejlődésben veszélyeztetett gyermekeket. Ehhez korszerű módszertani anyagokat fejlesztettek, majd ezek alapján képzéseket tartottak az alapellátást végző házi gyermekorvosoknak, vegyes praxisú háziorvosoknak és védőnőknek. Mivel a tapasztalatok szerint a szülők kora gyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei hiányosak, a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakulását.