Súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a gyermekjóléti szolgálatok, és ez lehetetlenné teszi a minőségi munkát, hiszen egyetlen szociális munkásra akár negyven-ötven család is juthat. Ahhoz, hogy valóban maximálisan oda tudjanak figyelni egy-egy veszélyeztetett gyermekre, legfeljebb öt-tíz család tartozhatna egy szakemberhez – jelentette ki lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (Macsgyoe) elnöke. A szakember elmondta: átlagosan naponta két óra jut családlátogatásra, a további időt elviszi többek között az adminisztráció, a gyermekkel kapcsolatos különböző tárgyalásokon való részvétel, a családból kiemelt gyermekek látogatása. Takács szerint ez az idő csak a tűzoltásra alkalmas, arra, hogy a családgondozó rohangáljon egyik krízishelyzetben lévő családtól a másikig. Szerinte az égető szakemberhiánynak két fő oka van: az egyik a szociális ágazatban fizetett bérek teljes versenyképtelensége.
Egy diplomás gyermekvédelmi szakember pályakezdőként nettó 80 ezer forintot visz haza, de a tapasztalt, több éve a pályán lévő kollégák bére sem éri el a 100 ezer forintot. A gyermekjóléti szolgálatoknál ezért óriási a fluktuáció: a családsegítők egy része két-három havonta cserélődik, mert amint valaki jobban fizető állást kap, továbbáll. – Van, aki iskolában helyezkedik el, de olyan is akad, aki Angliába megy takarítani – mondta Takács. Leszögezte: ahhoz, hogy megfékezzék az ágazatból való menekülést, a bérek mielőbbi és jelentős emelésére, legalább a pedagógusbérekhez való igazítására volna szükség. Ezenfelül jelentősen, mintegy 50 százalékkal meg kell emelni a gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szociális munkások létszámát. Nem működhet tovább a rendszer úgy, hogy a veszélyeztetett gyerekeket alig látják a családsegítők.
– Az anyagiak mellett súlyos gondot jelentenek az egyre több családban előforduló pszichés problémák, aminek következtében nő a családon belüli erőszak eseteinek száma, márpedig ennek kezelésére nincs megfelelő ellátórendszer – közölte a szakember. Kevés a gyermekpszichológus, és a felnőttek esetében is nagyon rossz a helyzet: gyakori, hogy hónapokkal később kap időpontot a pszichiátrián a gyermekeit veszélyeztető apa vagy anya, ahogy az is előfordult, hogy az agresszív, alkoholista apát végre rávette a családsegítő a kezelésre, ám csak fél évvel később hívták be az illetőt alkoholelvonó kúrára. Szintén gond, hogy egyre több problémás gyermeket íratnak át magántanulóvá, eltávolítva őt társai közeléből. Ezek a gyerekek segítség nélkül, elhanyagoló családjukban szinte esélyt sem kapnak arra, hogy szakmát szerezzenek, sokan közülük az általános iskolát sem végzik el.
