Negyvenszer annyi gyerek hiányzott az általános iskolákból igazolatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző tanévben, mint a nyugat-dunántúli Vas megyében – olvasható ki a köznevelési statisztikai adatgyűjtésből. A 2013–2014-es tanévben a legtöbb gyermek – szám szerint 1167 – Borsodban hiányzott ötven igazolatlan óránál többet, ez a megye adja az összes hiányzó egyötödét. A második legtöbb hiányzót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták (597 fő), míg a harmadik helyre Budapest (580) került.
Érdekes, hogy Vas megyében mindössze 29 gyerek hiányzása haladta meg az ötven órát, alig huszadannyi, mint a fővárosban. Az elmúlt tanévben 5659 gyerek hiányzott ötven óránál többet az általános iskolákból, ezért a családjuk hónapokig nem kapott családi pótlékot. Az általános iskolák alsó tagozatain egyébként az első évfolyamon van a legtöbb igazolatlan hiányzás, majd az ötödik évfolyamon ugrik meg újra a mulasztók létszáma.
Az adatokból kiderül, hogy a tanulók számához viszonyítva kiugróan sokan hiányoznak igazolatlanul a szakiskolákban: ebben az intézménytípusban a múlt tanévben 6903 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. A mulasztások ebben az esetben egyenlőbben oszlanak el a megyék között, mint az általános iskolások esetében: a legtöbb hiányzót Szabolcsban regisztrálták (787 fő), szorosan követi a negatív rangsorban Budapest (767) és Borsod (710). A legkevesebb hiányzót természetesen a Vas megyei szakiskolákban regisztrálták, mindössze hatvanat. Jóval kevesebben „lógnak” a szakközépiskolákból és a gimnáziumokból. Előbbiekből 2081, utóbbiból pedig mindössze 484 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. Mindkét listát a fővárosi diákok vezetik.
A budapesti szakközépiskolások közül 540-en lépték át a mulasztási küszöböt, kétszer annyian, mint a második helyen álló Borsodban. A fővárosi gimnáziumokból 182 diák hiányzott igazolatlanul, ez az országban összesen regisztrált, ötven óránál igazolatlanul többet hiányzó gimnazista közel 40 százaléka. A második helyre ebben az intézménytípusban Szabolcs-Szatmár Bereg megye került, de ott is alig feleannyi diák hiányzott, mint a fővárosban. A Vas megyei diákok itt is eminensnek mondhatók: az ottani szakközépiskolákból mindössze tízen, a gimnáziumokból egy diák mulasztott ennyit, Zala megyében pedig egyetlen gimnazista igazolatlan hiányzása sem lépte át a tűréshatárt. Az adatok értelmezéséhez fontos tisztában lenni azzal, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint általános iskolába 748,5 ezer gyermek jár, középfokú oktatásban 471 ezer fiatal tanul, a szakiskolák, szakközépiskolák szakképző évfolyamain pedig 143,5 ezer diákot oktatnak.
A statisztikai adatgyűjtést Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csatolta ahhoz az írásbeli válaszához, amelyben Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő kérdésére ismertette az igazolatlan iskolai hiányzások alakulását. Az államtitkár válaszában kifejtette: a családi pótlék iskolába járáshoz kötése sikeresnek bizonyult, ennek hatására ugyanis öt év alatt 29 ezerről 16 ezer alá, vagyis megközelítőleg a felére csökkent a legalább 50 tanórát igazolatlanul hiányzó gyermekek száma.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, az idei tanév első felében tovább csökkent a hiányzások száma, az első félévben csupán 5613 gyermek családjától kellett megvonni az iskoláztatási támogatást, mert ötven óránál többet hiányzott igazolatlanul.
Ismeretes, a kormány 2011-ben rendszeres iskolába járáshoz kötötte a családi pótlék folyósítását. Először csak felfüggesztették a támogatás folyósítását, vagyis a család három hónapon keresztül nem jutott hozzá a pénzhez, ám ha ez idő alatt a gyerek rendszeresen járt iskolába, visszamenőleg megkapták az ellátást. 2012 szeptembere óta a pótlék folyósítását már nem felfüggeszteni, hanem szüneteltetni kell mulasztás esetén. Ez azt jelenti, hogy az elvont összeg a folyósítás újbóli megindítása után sem jár, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni.
