Családgondozói várólisták jöhetnek?

Holnap újra a kormány elé kerül a szociális életpályamodell, illetve a béremelés kérdése.

Április 22-i ülésén visszadobta, május 6-i ülésén pedig nem tárgyalta a kormány a szociális szféra idén júliusra tervezett bérrendezésről és a jövő évi életpályamodell bevezetéséről szóló koncepciót. Értesüléseink szerint a kabinet annak ellenére döntött így, hogy a beterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mellett mind a béremelést, mind a szociális életpályamodell bevezetését támogatta a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium is, vagyis minden bizonnyal meglesz a fedezet a béremelésre, ha a kormány szabad utat ad neki.

A bérrendezés és az életpályamodell 93 ezer ember bérét rendezné, köztük a bölcsődei kisgyermeknevelőkét, a gyermekvédelemben dolgozókét és az idősgondozókét, akik a többi nemzetgazdasági ágazathoz képest nagyon keveset keresnek. A szociális bértábla mind az egészségügyi, mind a pedagógus-bértáblától jelentősen elmarad, egyes kategóriákban akár az 50 százalékot is meghaladja a bérek közötti különbség.

– Már most is működési gondokkal küzd a gyermekvédelem, a családgondozói állások 20-30 százaléka folyamatosan betöltetlen, ami a munka hatékonyságának rovására megy. Ha nem lesz sürgősen béremelés, még többen hagyják majd el a pályát, ami a működésképtelenség szélére sodorhatja a gyermekjóléti szolgálatokat – jelentette ki lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke.

A szakember szerint az alacsony, mintegy 80 ezer forintos fizetések, az óriási pszichikai nyomás és lelki teher miatt már most is tömegesen hagyják el a pályát a családgondozók, ezért rangsorolni kell az eseteket aszerint, hogy melyik gyerekhez menjenek ki azonnal, és melyikhez csak később. Ez már önmagában is óriási probléma, de ha még kevesebb családgondozó lesz, akkor meg kell fontolni a várólisták bevezetését is, hiszen egyszerűen nem lesz ember, aki meglátogassa a veszélyeztetett gyereket. „El tudja azt képzelni, hogy a bejelentéstől számított egy hónap múlva megy ki valaki egy gyerekhez, addig pedig zavartalanul folytatódik a szenvedése?” – tette fel a kérdést Takács Imre.

A szakember szerint kollégái megalázóan keveset keresnek, két ember munkáját végzik, óriási felelősség terheli őket, és még a közvélemény is őket hibáztatja, ha napvilágra kerül egy újabb gyermekbántalmazási ügy, pedig ők mindent megtesznek az esetek felderítéséért, de nincsenek elegen, ezért már csak a „tűzoltásra” marad idejük. Takács leszögezte: ahhoz, hogy ne szaporodjanak el az olyan elképesztő esetek, mint a szigetszentmiklósi ügy, ahol a vád szerint a szülők mintegy hét éven keresztül bántalmazhatták brutálisan a gyerekeiket, mielőtt kiemelték volna őket a családból, jelentős, 50 százalékos béremelésre lenne szükség. Leszögezte: korábban a gyermekvédelmi szakemberek ugyanannyit kerestek, mint a pedagógusok, ma azonban körülbelül 50 százalék a különbség a bérek között, ami tarthatatlan.

– Összeül a szociális ágazati sztrájkbizottság, hogy kidolgozzunk egy olyan tervet, amellyel esetlegesen rá lehet bírni a kormányzatot az ígéretek betartására – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. A szakember leszögezte: sztrájkolni még nem tudnak, mert a kormánnyal nem sikerült megállapodni a minimális feltételek biztosításáról. A kormány – szerintük sztrájk- és alaptörvény-ellenes – állásfoglalása miatt bírósághoz fordulnak, de az eljárás ideje alatt nincs jogszerű lehetőségük a munkavégzés korlátozására.

Szűcs leszögezte azt is: a kabinet a múlt szerdai kormányülésen szinte pontosan ugyanannyi pénzt, 15,8 milliárd forintot különített el az egészségügyi dolgozók béremelésére, mint amennyire szükség lenne a szociális szféra helyzetének legalább minimális rendezéséhez. Csakhogy míg a kórházi dolgozók már tavaly és idén is 53 milliárd forint pluszt kaptak az addigi bérükhöz, addig a szociális szférában dolgozóknak 2008 óta nem emelkedett a 2014-es választások előtt bevezetett csekély mértékű ágazati pótlékot leszámítva. Szűcs leszögezte: természetesen nem az egészségügyi dolgozóktól sajnálják a pénzt, csak azt szeretnék, hogy végre a szociális szféra bérei is megkezdjék a felzárkózást. Az egység jegyében éppen ezért részt is vesznek az egészségügyi dolgozók mai demonstrációján.

Cser Ágnes, az Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ-EDDSZ) elnöke azonban cáfolta, hogy lekerült volna a napirendről a kérdés, és ellenzéki hangulatkeltésnek minősítette az erről szóló híreket. Kijelentette: a kormány korábbi ülésén kisebb kiegészítést kért a koncepcióval kapcsolatban, amit teljesíteni lehetett, így a kabinet holnapi ülésén újra terítékre kerül a bérrendezés kérdése és az életpályamodell.

Lapunk megkereste az ügyben a területért felelős, Czibere Károly vezette társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkárságot is. Szűkszavú válaszuk arra utal, nem lesz külön tétel a szociális dolgozók béremelése a jövő évi költségvetési javaslatban, legjobb esetben a tartalékok terhére szerezhetnek némi pénzt erre a célra. Az államtitkárság ezt írta: „a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekszünk a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg”.