Felemás családtámogatás

Összességében több jut gyermeknevelési ellátásokra, de néhány tétel csökken.

Hétmilliárd forinttal kevesebb pénz jut viszont jövőre családi pótlékra, mint idén, és félmilliárd forinttal csökken a gyermeknevelési támogatásra elkülönített összeg. Ez az ellátás azoknak jár, akik saját háztartásukban három vagy több kiskorút nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévétől nyolcadik életévének betöltéséig jár, havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 forint).

Csökken a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer támogatása is, ezen a területen a dologi kiadásokat vágják meg további kétmilliárd forinttal. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások feladataira is csupán félmilliárd forinttal jut több, mint idén, ez egyszázalékos emelkedést jelent. A támogatás a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik, így például ebből a keretből biztosítják a családsegítők és a gyermekjóléti szolgálatok működését, amelyeknek fő feladatuk a veszélyeztetett, bántalmazott gyerekek megtalálása, gondozása és szükség esetén a családból való kiemelése. Fillérre ugyanannyi marad a gyermekjóléti központok támogatására (2,0994 millió forint/központ) is, mint idén.

A kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények támogatása sem nő: a bölcsődék továbbra is 494 100 forintos normatívát kapnak gyerekenként, a családi napközik gyerekenként 268 200 forintot kapnak az államtól a szülőktől beszedett nevelési pótlékon felül. A többek között a gyermekvédelmi dolgozókat, a bölcsődei alkalmazottakat és a szociális gondozókat tömörítő szociális szféra bére nem nő jövőre, csak azt a fejenként havi 5-11 ezer forintos ágazati pótlékot kapják majd meg a dolgozók, amely idén is járt. A szociális bértábla mind az egészségügyi, mind a pedagógus-bértáblától jelentősen elmarad, egyes kategóriákban akár az 50 százalékot is meghaladja a bérek közötti különbség. A szférából egyedül a bölcsődei diplomás kisgyermeknevelők kapnak béremelést, ők annyit keresnek jövőre, mint a pedagógusok. Az ő bérrendezésükre 1,4 milliárd forintot különített el a kormány, a kisgyermeknevelőknek azonban mindössze 14 százaléka diplomás.

Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke szerint már most is működési gondokkal küzd a gyermekvédelem, a családgondozói állások 20-30 százaléka folyamatosan betöltetlen, ami a munka hatékonyságának rovására megy. A szakember szerint az alacsony, mintegy 80 ezer forintos fizetések, az óriási pszichikai nyomás és lelki teher miatt tömegesen hagyják el a pályát a családgondozók, ezért rangsorolni kell az eseteket aszerint, hogy melyik gyerekhez menjenek ki azonnal, és melyikhez csak később. Ha még kevesebb családgondozó lesz, akkor meg kell fontolni a várólisták bevezetését is, hiszen egyszerűen nem lesz ember, aki meglátogassa a veszélyeztetett gyerekeket. Takács Imre leszögezte: ahhoz, hogy ne szaporodjanak el az olyan elképesztő esetek, mint a szigetszentmiklósi ügy, ahol a vád szerint a szülők mintegy hét éven át bántalmazhatták brutálisan a gyerekeiket, mielőtt kiemelték volna őket a családból, jelentős, 50 százalékos béremelésre lenne szükség.