Jelentősen nő a gyermeknevelési ellátásokra elkülönített keret a jövő évi költségvetésben, vagyis folytatódik az a kormányzati politika, amelynek célja a gyermekvállalás ösztönzése – derül ki a jövő évi költségvetési tervezet családpolitikai és a gyermekvédelmi területre vonatkozó adataiból. Az újszülött kortól folyósított csecsemőgondozási díjra (korábbi nevén terhességi gyermekágyi segély) három és fél, a gyermek féléves korától járó gyedre hét-, míg a hároméves korig folyósított gyesre kétmilliárd forinttal különített el többet a kormány a jövő évi költségvetésben, mint az idén. Jövőre ötezer forinttal nő a kétgyermekes családok adókedvezménye: az eddigi 20 ezer forint helyett 25 ezer forint kedvezményt kapnak majd. 2016-tól négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti tízezerről húszezer forintra emelik a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét, vagyis 2019-ben egy kétgyermekes család összesen negyvenezer forint adókedvezményt érvényesíthet majd.
Jövőre – az eddigi egyéves kor helyett – már féléves kortól jár a gyed extra.
Vagyis az édesanya a fizetése mellett megkapja a gyermekgondozási díjat is, amennyiben a gyermek hat hónapos kora után munkába áll.
A jövő évben is elegendő forrás áll rendelkezésre a családok otthonteremtési kedvezményének bővítésére, amely igénybe vehető új vagy használt lakás megvásárlására, lakásépítésre, továbbá meglévő lakóépület bővítésére is. A támogatásra már az egy gyermeket nevelő vagy vállaló családok is jogosulttá válnak. Megmarad az első házasok adókedvezménye is: azok a fiatalok, akik jövőre házasodnak – csakúgy, mint akik az idén esküdnek –, együttesen havi ötezer forint adókedvezményt kapnak.
Sokkal több pénzt szán a kormány a gyermekétkeztetésre is: míg idén 58 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok erre a célra, jövőre már 71,7 milliárd jár nekik. A nagymértékű emelést az indokolja, hogy idén szeptember 1-jétől kiterjesztik az ingyenes gyermekétkeztetést a bölcsődések és az óvodások nagy többségére. Az indoklás szerint a kormány célja az, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Szeptembertől ingyenesen étkezhetnek az egy- és kétgyermekes családok bölcsődébe vagy óvodába járó gyermekei, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát. A három vagy több gyermeket nevelő családokban élő kicsik a család jövedelmétől függetlenül, alanyi jogon térítésmentesen kapják majd a menzát, ahogy a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek és testvéreik is. Eddig a nagycsaládosok gyermekei és a tartósan betegek 50 százalékos kedvezményben részesültek, a beteg gyerekek testvéreinek pedig egyáltalán nem járt kedvezmény, míg ingyen csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkezhettek.
Hétmilliárd forinttal kevesebb pénz jut viszont jövőre családi pótlékra, mint idén, és félmilliárd forinttal csökken a gyermeknevelési támogatásra elkülönített összeg. Ez az ellátás azoknak jár, akik saját háztartásukban három vagy több kiskorút nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévétől nyolcadik életévének betöltéséig jár, havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 forint).
Csökken a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer támogatása is, ezen a területen a dologi kiadásokat vágják meg további kétmilliárd forinttal. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások feladataira is csupán félmilliárd forinttal jut több, mint idén, ez egyszázalékos emelkedést jelent. A támogatás a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik, így például ebből a keretből biztosítják a családsegítők és a gyermekjóléti szolgálatok működését, amelyeknek fő feladatuk a veszélyeztetett, bántalmazott gyerekek megtalálása, gondozása és szükség esetén a családból való kiemelése. Fillérre ugyanannyi marad a gyermekjóléti központok támogatására (2,0994 millió forint/központ) is, mint idén.
A kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények támogatása sem nő: a bölcsődék továbbra is 494 100 forintos normatívát kapnak gyerekenként, a családi napközik gyerekenként 268 200 forintot kapnak az államtól a szülőktől beszedett nevelési pótlékon felül. A többek között a gyermekvédelmi dolgozókat, a bölcsődei alkalmazottakat és a szociális gondozókat tömörítő szociális szféra bére nem nő jövőre, csak azt a fejenként havi 5-11 ezer forintos ágazati pótlékot kapják majd meg a dolgozók, amely idén is járt. A szociális bértábla mind az egészségügyi, mind a pedagógus-bértáblától jelentősen elmarad, egyes kategóriákban akár az 50 százalékot is meghaladja a bérek közötti különbség. A szférából egyedül a bölcsődei diplomás kisgyermeknevelők kapnak béremelést, ők annyit keresnek jövőre, mint a pedagógusok. Az ő bérrendezésükre 1,4 milliárd forintot különített el a kormány, a kisgyermeknevelőknek azonban mindössze 14 százaléka diplomás.
Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke szerint már most is működési gondokkal küzd a gyermekvédelem, a családgondozói állások 20-30 százaléka folyamatosan betöltetlen, ami a munka hatékonyságának rovására megy. A szakember szerint az alacsony, mintegy 80 ezer forintos fizetések, az óriási pszichikai nyomás és lelki teher miatt tömegesen hagyják el a pályát a családgondozók, ezért rangsorolni kell az eseteket aszerint, hogy melyik gyerekhez menjenek ki azonnal, és melyikhez csak később. Ha még kevesebb családgondozó lesz, akkor meg kell fontolni a várólisták bevezetését is, hiszen egyszerűen nem lesz ember, aki meglátogassa a veszélyeztetett gyerekeket. Takács Imre leszögezte: ahhoz, hogy ne szaporodjanak el az olyan elképesztő esetek, mint a szigetszentmiklósi ügy, ahol a vád szerint a szülők mintegy hét éven át bántalmazhatták brutálisan a gyerekeiket, mielőtt kiemelték volna őket a családból, jelentős, 50 százalékos béremelésre lenne szükség.
