Az Európai Unióban 2013-ban Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban volt a legkedvezőbb helyzet, 6 százalék alatti mutatóval. Ezeket követi Luxemburg, Litvánia, Szlovákia, Svédország és Ausztria, 6 és 8 százalék közötti értékkel. A rangsor végén főleg mediterrán országok találhatók: a korai iskolaelhagyók aránya Olaszországban, Romániában, Portugáliában és Máltán több mint 17 százalék, Spanyolországban pedig meghaladja a 23 százalékot is. Magyarország a 28 ország rangsorában a 21. helyen áll, ami a 2010-es 12. helyhez képest 9 helyes rontást jelent.
A korai iskolaelhagyók arányának növekedésével párhuzamosan nőtt a rosszul olvasó tanulók aránya is az utóbbi néhány évben. Az ezredfordulótól 2009-ig fokozatosan csökkent a mutató (23-ról 18 százalékra), ám a legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés szerint azóta újból jelentősen romlott a helyzet. 2009-ről 2012-re 2 százalékponttal nőtt, és így majdnem 20 százalékra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. A két nem között óriási az eltérés: a fiúk 27, a lányok 13 százaléka nem érte el a 2. szintet, ami azt jelenti, hogy a 15 éves fiúk több mint negyede, míg a lányok nyolcada gyakorlatilag funkcionális analfabéta. A felmérés hat képességszint segítségével írja le a tanulók teljesítményét. A második szint elérését vízválasztónak tekintik, mert ez az a készségszint, ami minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez.
Az Európai Unió tagállamai közül Észtországban és Írországban a legkedvezőbb, 10 százalék alatti a rosszul olvasó kamaszok aránya. A lista másik végén Bulgária és Románia található, ahol 37–39 százalékos ugyanez a mutató. Magyarország a 18. a rangsorban.
