„Antirasszista” tantárgy is indul az ELTE-n

Komplett tantárgycsomagot tehetnek kötelezővé a bölcsészhallgatóknak, amelyben a holokausztról és a rasszizmusról is tanulnak tudományos szemszögből – tudta meg az MNO.

A kari tanácson megegyeztek, hogy három tantárgy alkotja majd az „értelmiségképző tantárgycsomagot”, ahogy György Péter hívta: a rasszizmus kultúrtörténete, társadalomelmélet, valamint tudományfilozófia. Az igazgató a három egy féléves tantárgy kötelezőként bevezetését javasolta a tanácson, de elképzelhető, hogy végül csak kötelezően választható kurzus lesz belőlük. A tantárgyak kialakításában az egyetem minden tanszéke részt vesz, és több oktató tarthat majd egy-egy órát, sőt vendégelőadókat is hívhatnak, akár külföldről is – így az elképzelés.

A holokauszt oktatása A rasszizmus kultúrtörténete című tárgyban fog helyet kapni, hiszen a fajról való gondolkodás az antikvitástól kezdve mindenkinek nagyon hasznos ismeret lehet. A társadalom és a felelősség fogalma is fontos, hiszen ebből következik, hogy például a menekültek kapcsán az a válasz, hogy „mars haza!”, az nem válasz, hanem a gondolkodás visszautasítása. A tudományos érvelés vagy a társadalomtudomány logikája, illetve ennek hagyományainak megismerése egyébként a hallgatók szakmai fejlődését is elősegíti – fejtette ki György Péter.

„A világnézetébe senkinek sem szeretnénk beavatkozni, de ennek a csomagnak olyannak kell lennie, amely felvértezi a hallgatókat a vak előítélet, a rasszizmus ellen. Ha ezt bevezetjük, akkor megtettük, ami tőlünk telt azért, hogy politikai értelemben ne legyen valakiből bolond” – mondta György, hozzátéve: olyan egyetem persze nincs, amely nem termel ki Vona Gáborokat.

Arról is beszélt, hogy mindenképpen a konszenzuson alapuló átalakítás híve, ezért a diákokkal közösen akarnak dolgozni az ügyön. Végül kérdésünkre elmondta: a diákoknak a HÖK-ön keresztül a tantárgyak tartalmi részébe lehet majd beleszólásuk, a keret, illetve a kötelezővé tétel kapcsán nem, „hiszen a tanárok viselik a nagyobb felelősséget”. Egyébként ő azt tapasztalta, hogy a saját diákjaiknak elegük van abból, hogy jobbikosoknak tartják őket, és támogatják a tantárgycsomag bevezetését. A kari tanács résztvevői is érdeklődésüknek és támogatásuknak adtak hangot, ellenvélemény nem volt.

A Jobbik léte és a kormány erre adott reakciója egyébként egy tragédia; az egyetemek ettől szenvednek – fejtette ki György Péter. A Jobbik az igazgató szerint egyébként „egy tehertétel a bölcsészkar életében”; az egyetemen holokauszttagadásnak, homofóbiának és cigánygyűlöletnek nincs helye – mondta, amikor pedig a szélsőbaloldalról kérdeztük, azt mondta: a baloldali diákság aránya elenyésző, a baloldal eltűnt a fiatalság köréből.

A radikalizmus viszont egy nagyon súlyos probléma, az egyetemeknek pedig semmilyen más ellenszere nincs, mint a megfelelő tudással felvértezni a hallgatókat. A Jobbik egy neonáci párt – mondta, hozzátéve: a kitételt a pártelitre és nem a tagságra vonatkoztatta. A Jobbik népszerűségének oka nem az antiszemitizmus vagy a homofóbia, hanem a fiatalok mélységes megvetése a korrupció és a kiürült magyar politikai elit iránt; ebből van elegük, ezért fordulnak a protestpártokhoz, mert minden korrupcióellenes retorikára nagyon érzékenyek.

A diákok radikalizálódása ellen az egyetem csak szellemi eszközökkel harcolhat. Ha a rendszerváltás utáni kormányok tönkretesznek egy országot, az automatikusan a társadalomból kifelé sodor egy generációt – fejtette ki György Péter. Ezért szükséges szerinte az egyetemi képzés átalakítása, a curriculum, a tantárgyak „karban tartása” ennek megfelelően – fogalmazott.

Az igazgató kitért a pázmányos holokausztoktatásra is, amelyet örömmel fogadott. Mint mondta, „ha összezárunk, az üzenet a Jobbiknak”. Magát optimistának vallotta: „botor dolog lenne minősíteni a pázmányos holokausztoktatást, amíg nem látjuk, pontosan mit takar”. Kényes pont a dékán Prohászka-cikke, de egészében véve nincs ok kételkedni abban, hogy a Pázmány vezetőségét az őszinte szembenézés szándéka vezérli – fogalmazott a vezető. „Ezt fontos politikai lépésnek tartom, amely elhozhatja az imázsváltást” – mondta, hozzátéve: amit feleslegesnek tart, az az izraeli nagykövet jelenléte ebben az ügyben, bár nyilván Ilan Mornak politikai szempontból fontos ez. Az is szerencsésebb lett volna, ha magyar történészekre támaszkodva állítják össze az anyagot, a magyar katolikus egyház elkötelezettségének a bizonyításához nincs szüksége Izraelre – mondta.

Schiffer nyilatkozatát a pázmányos holokausztoktatás kapcsán György Péter furcsállta. Mint mondta, az egyetem a kötelező tantárgyakra épül, egy 18 éves fiatal eldöntheti, mit rendel egy étteremben, de nem lehet rábízni a curriculumot. „Viccesnek tartja”, hogy ezt magától értetődőnek tartják minden más tárgy esetében, a holokausztnál mégis fennakadnak rajta.

György felvázolta a tantárgycsomag várható útját: bár jövő héten újra összeül a kari tanács, de az érdemi munka ősszel veszi majd kezdetét, amikor feláll az egyeztető bizottság, és várhatóan egy egész tanévet felemészt majd a tárgyak megszervezése, az egyeztetés és szervezés, hiszen hosszú munkafolyamatról beszélünk – húzta alá az igazgató.