Bekiabálásokkal teli vita a Házban

Az MSZP szerint figyelemelterelés a bevándorlásellenes kampány.

Éles, bekiabálásokkal tarkított vita alakult ki Harangozó Tamás (MSZP) és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára között. A szocialista politikus szerint a kormány a bevándorlásellenes kampánnyal a szegénységről, a korrupcióról, az egészségügy, az oktatás állapotáról és a kivándorlásról akarja elterelni a figyelmet. „A kampány azt a célt szolgálja, hogy azok a milliók, akik a létminimum alatt élnek, féljenek és gyűlölködjenek, mert addig sem veszik észre, hogy a nyomoruk oka a Fidesz.”

Harangozó Tamás szerint az emberek nem a bevándorlók miatt nem kapnak időpontot vérvételre vagy kell évekig várniuk egy műtétre. Bírálta az oktatási rendszert is, amely szerinte elitista, feudális, barbár, és visszarepíti az országot a középkorba. A képviselő elmondása szerint a kormánypártok oligarchái nem bírják abbahagyni az „ipari lopást”, mert „a korrupció az önök egyetlen valódi kohéziós ereje”. Harangozó emellett azt is mondta, ha a kabinet nem képes itthon tartani a fiatalokat, „a végén még ő fog könyörögni a bevándorlóknak, hogy valaki jöjjön már ide éhbérért dolgozni, hogy a kormánypártok nyugodtan, zavartalanul lophassanak”.

L. Simon László válaszában „demagógiacunaminak” értékelte a képviselő felszólalását, aki szerinte nem akarja tudomásul venni, milyen válságterületek vannak az országban. Ugyanakkor úgy látja, hogy az ellenzékiek is érzékelik már, hogy a bevándorlás súlyos probléma. Hozzátette: „Európa utolért minket”, Ausztria, Franciaország lezárta a határait. Azt mondta, ha elfogadnák az uniós kvótarendszert, akkor még több bevándorló érkezne.

A korrupcióról szólva arról beszélt, hogy a szocialisták ez ügyben tett egyetlen feljelentése sem állja meg a helyét. Visszautasította az oktatáspolitikára vonatkozó kijelentéseket is. L. Simon László azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy „azt az ötvenéves »dicsőséges« szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, legalább megúsznánk”. Hozzátette: az „önök soraiban” a pártállam vezetői ülnek, az MSZP annak a pártnak az utódpártja, amely a diktatúrát működtette.

Vejkey Imre (KDNP) a probléma súlyosságát azzal indokolta, hogy Magyarországon 2012 óta negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. Szerinte az uniós szabályok nem megfelelők a „bevándorlási cunami” kezelésére. Beszélt arról is, hogy 160-200 ezer olyan menekült van, aki az unió különböző országiban van jelenleg, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat, és őket visszaküldhetik ide.

Hozzátette: az elmúlt években a menekültek kevesebb mint egy százaléka volt jogosult politikai menedékjogra. Az ellenzéki pártok az ország demográfiai problémáját bevándorlókkal akarják megoldani, de a családok többsége nem osztja ezt az álláspontot – közölte, utalva a nemzeti konzultációra.

Vejkey Imre elmondta, a genfi egyezmény mellett uniós irányelvek is szabályozzák a kérdést, utóbbiak meghatározzák a biztonságos harmadik ország fogalmát is. A magyar javaslat alapján azok, akik biztonságos tranzitországból érkeznek, ne igényelhessenek politikai menedékjogot – ismertette.

A jobbikos Mirkóczki Ádám és Z. Kárpát Dániel is vitatja azt a kormányzati álláspontot, hogy a menekültek munkavállalási céllal érkeznek az Európai Unióba, szerintük ugyanis ezek az emberek a szociális rendszeren való „élősködés” miatt jönnek ide. Mirkóczki azt mondta, a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre, azokon, akiket ténylegesen üldöznek, segíteni kell, de a többieket nem úgy kell kezelni, ahogy az EU szeretné. Véleménye szerint jelenleg tranzitország Magyarország, de ha nyugat-európai államok szigorítanak a szabályokon, célországgá válhat.

Három javaslatot is megfogalmazott: a menekülttáborok zárttá tételét, a határőrség visszaállítását, illetve a menekültek visszafordíthatóságának lehetőségét. A jobbikos politikus szerint összeurópai problémáról van szó, de azt megkérdőjelezik, hogy van erre összeurópai megoldás. Vissza kell adni tagállami szintre a szabályozás lehetőségét – hangoztatta.

Z. Kárpát Dániel azt tette szóvá, hogy a baloldali pártok kettős mércét alkalmaznak. Utalt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Kifogásolta azt is, hogy a „menekültcunami” közepette csökkennek az erre a területre fordítandó költségvetési források.

Schiffer András (LMP) vitatta azt, hogy a bevándorlás kérdésében a tagállamoknak önállóan kellene eljárniuk. Mint mondta, amennyiben nincsen szoros együttműködés, a periférián lévő országok, köztük Magyarország lehet a vesztes. Hozzátette: az európai országoknak külön-külön nincs meg az erőforrásuk a hatékony fellépésre a bevándorlás területén. Bírálta Magyarország kurdisztáni szerepvállalását, mert szerinte az nem működik, hogy belföldön uszít a kormány, közben pedig vállal egy biztonsági kockázatot jelentő missziót.

A frakcióvezető közölte, az LMP számára a törvényjavaslat elfogadhatatlan azért is, mert szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak az a lényege, hogy mérlegelési lehetőséget hagy – mutatott rá. Az ellenzéki politikus szerint ma Magyarországon a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. Schiffer András a be- és a kivándorlás gyökerét is ugyanabban látja: a globális egyensúlytalanságokban, amely ellen szerinte Magyarország is tehetne.