Vejkey Imre (KDNP) a probléma súlyosságát azzal indokolta, hogy Magyarországon 2012 óta negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. Szerinte az uniós szabályok nem megfelelők a „bevándorlási cunami” kezelésére. Beszélt arról is, hogy 160-200 ezer olyan menekült van, aki az unió különböző országiban van jelenleg, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat, és őket visszaküldhetik ide.
Hozzátette: az elmúlt években a menekültek kevesebb mint egy százaléka volt jogosult politikai menedékjogra. Az ellenzéki pártok az ország demográfiai problémáját bevándorlókkal akarják megoldani, de a családok többsége nem osztja ezt az álláspontot – közölte, utalva a nemzeti konzultációra.
Vejkey Imre elmondta, a genfi egyezmény mellett uniós irányelvek is szabályozzák a kérdést, utóbbiak meghatározzák a biztonságos harmadik ország fogalmát is. A magyar javaslat alapján azok, akik biztonságos tranzitországból érkeznek, ne igényelhessenek politikai menedékjogot – ismertette.
A jobbikos Mirkóczki Ádám és Z. Kárpát Dániel is vitatja azt a kormányzati álláspontot, hogy a menekültek munkavállalási céllal érkeznek az Európai Unióba, szerintük ugyanis ezek az emberek a szociális rendszeren való „élősködés” miatt jönnek ide. Mirkóczki azt mondta, a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre, azokon, akiket ténylegesen üldöznek, segíteni kell, de a többieket nem úgy kell kezelni, ahogy az EU szeretné. Véleménye szerint jelenleg tranzitország Magyarország, de ha nyugat-európai államok szigorítanak a szabályokon, célországgá válhat.
Három javaslatot is megfogalmazott: a menekülttáborok zárttá tételét, a határőrség visszaállítását, illetve a menekültek visszafordíthatóságának lehetőségét. A jobbikos politikus szerint összeurópai problémáról van szó, de azt megkérdőjelezik, hogy van erre összeurópai megoldás. Vissza kell adni tagállami szintre a szabályozás lehetőségét – hangoztatta.
Z. Kárpát Dániel azt tette szóvá, hogy a baloldali pártok kettős mércét alkalmaznak. Utalt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Kifogásolta azt is, hogy a „menekültcunami” közepette csökkennek az erre a területre fordítandó költségvetési források.
